Jótanácsok betonozóknak

Mire érdemes figyelni a munka megkezdése előtt? Továbbiakban következzen néhány dolog, amire mindenképp figyeljünk oda betonozás előtt, mert így lesz szép és hosszan tartó betonunk.

1. Pontos tervezés
Az első és legfontosabb annak felmérése, hogy a feladat, amire vállalkoztunk, ténylegesen mekkora munka- és időigénnyel bír. Ha az már egyértelmű, hogy a tervezett szerkezetünkhöz a beton a legjobb választás, akkor tervezzük meg a szükséges mennyiséget, vizsgáljuk meg a terepadottságokat és vegyük számba az esetleges akadályokat.

2. Milyen betont válasszunk?

A körülmények feltérképezése után következik az első súlyos döntés, amikor arról határozunk, hogy a szükséges beton házilag kerüljön előállításra az odaszállított alapanyagokból, vagy inkább rendeljünk transzportbetont. A tudatos választáshoz itt szeretnék néhány lényeges szempontra rámutatni.

A transzportbeton legfontosabb gyakorlati előnyei általában az adott felhasználási területnek leginkább megfelelő, ellenőrzött és stabil minőség, az esetleges speciális igények figyelembe vételével; a gyorsaság és az egyszerűség, az előbbiekből is adódó gazdaságosság, azaz általában jelentős költségmegtakarítás a házilagos keveréshez képest. A transzportbeton kétségtelen hátrányaként kell viszont megemlíteni azt, hogy a gyorsaság miatt, az - amúgy minden tevékenységnél szükséges - előkészületek elmulasztása és az átgondolatlanság komolyabb bajok forrása lehet.

3. Mire figyeljünk a házi betonkeverésnél?

Amennyiben valamilyen okból (pl. mert csak kisebb vagy időben elhúzódó munkáról van szó) a házilag történő betonkeverés mellett döntünk, nagy figyelmet kell fordítanunk az alapanyagokra.

Ügyeljünk arra, hogy az előre megvásárolt zsákos cement fedett, lehetőleg zárt térben legyen tárolva, a tárolás időtartama pedig a lehető legrövidebb legyen. Beton készítéséhez csak ellenőrzött vagy osztályozott anyagból (ún. frakciókból) kevert, megfelelő szemmegoszlású, szennyezetlen adalékanyag használható fel. Osztályozatlan adalékanyag, "egyszerű sóder" alkalmazása csak nem teherviselő, alárendelt szerkezeteknél megengedhető. Vasalt betonszerkezet esetében az adalékanyag legnagyobb szemnagysága nem lehet nagyobb a szerkezet legkisebb méretének harmadánál, a névleges betonfedés kétharmadánál és az acélbetétek közötti legkisebb távolság kétharmadánál, különben a beton bedolgozásánál problémák adódhatnak.

Az emberi fogyasztásra alkalmas, szennyeződéstől és vegyszertől mentes ivóv íz általában megfelelő a betonkészítéshez. Zavaros, elszíneződött, lebegő szemcséket tartalmazó, szaggal rendelkező, habzó, olajjal vagy zsírral keveredett vizet a keveréshez ne használjunk!

A friss vagy a megszilárdult beton tulajdonságait (pl. bedolgozhatóság, fagyállóság) módosító adalékszerek igen sok fajtája kapható a kereskedelmi forgalomban. Ezek nagyobb részének alkalmazása azonban csak üzemi körülmények között, megfelelő ismeretek megléte esetén lehetséges, mivel az előírt adagolástól történő kisebb eltérésnek vagy a szakszerűtlen használatnak katasztrofális következményei lehetnek. Házilagos keverésnél - ha lehet - inkább kerüljük az adalékszerek alkalmazását!

4. A zsaluzat

Ha olyan betonszerkezetet készítünk, ami zsaluzatot igényel, annak elkészítését ne halasszuk az utolsó pillanatokra. Komolyabb teherhordó szerkezetek (falak, oszlopok, gerendák, födémek) zsaluzatának kialakítását pedig bízzuk szakemberre. A zsaluzatok nem csak a beton formáját adják meg, kivitelezés közben az adott szerkezet súlyának esetenként többszörösét is viselniük kell. Az akár egymásra is terhelő zsaluelemekből álló zsaluzatnak nem szabad megsüllyednie, a kellő teherbírást és merevséget a nagyobb igénybevétellel járó bedolgozás alatt is biztosítania kell alakváltozás nélkül.

A nem megfelelő módon kivitelezett zsaluzat mindig a lehető legrosszabbkor adja meg magát, ami betonozás közben a munka idő előtti végét, bontást és újrakezdést jelent. Nagy a baj, ha a zsaluzatot alátámasztó oszlopok az eső vagy zsaluzatból távozó víz hatására felázó talajra vagy süllyedő támasztékra kerülnek. Tragikus lehet, ha a függőleges síkoknál a beton hidrosztatikus nyomása - ami a bedolgozásakor még nagyobb lehet - szétnyomja az oldalakat. A tanulópénz többnyire nagyon drága!

5. Vasalatok

Vasalt teherhordó betonszerkezeteknél a vasalat elkészítése statikus tervek alapján kell, hogy megtörténjen. Nem az a lényeg, hogy a számított vasmennyiség "benne legyen a szerkezetben", hanem az, hogy a megfelelő helyen legyen. Vasmennyiséggel nem lehet pótolni a számításokat, a gondos kivitelezést! Az áttekinthetetlen, logikátlan vasalat biztosan nem megfelelő, a fordítottja viszont még semmire sem jelent garanciát.

Betonozás előtt a tervezőnek ellenőriznie kell a főbb méreteket, valamint az elkészült vasszerelést. A szerkezeten majdan átmenő nyílásokról érdemes előre gondoskodni, mivel később a beton kivésése mellett, az útba eső betonacél szálak komoly akadályt jelentenek. A nagyobb vagy kritikus helyen lévő nyílásokat, áttöréseket a statikai tervezésnél, a vasalás tervezésekor figyelembe kell venni. Előre nem tervezett utólagos beton áttörések veszélyeztethetik a szerkezet állékonyságát!

6. Zsaluleválasztó olajak

Főleg (bérelt) zsaluzati rendszerek esetén alkalmaznak egyre többen "kizsaluzást", azaz zsaluzat bontást segítő ún. zsaluleválasztó olajat. Ezek az olajak vegyi és fizikai úton gátolják a beton tapadását a zsaluzathoz. Ami a zsaluzatbontásnál előny, az a betonacél esetében kifejezetten káros. Ha a zsaluleválasztó olaj a betonacélra is rákerül, akkor az rontja a betonacél és a beton közti tapadást, így a kizsaluzás során kiemelten körültekintően kell eljárni, mert egy kis figyelmetlenségnek is statikai szempontból súlyos következményei lehetnek.

7. Betonozáshoz szükséges kellékek

Még a munka megkezdése előtt gondoljuk végig, milyen eszközökre lesz szükség a betonozás során, illetve közvetlen utána. A bedolgozáshoz szükséges lapát és egyszerűbb szerszámok mellett a megfelelő tömörítő eszközöket is be kell szereznünk. Komolyabb szerkezeteknél nélkülözhetetlenek a különféle tömörítést segítő vibrátorok, melyekhez elektromos áramot is kell biztosítani.

Ha transzportbetont rendelünk, gondoskodnunk kell a kiszállított beton rendeltetési helyére juttatását segítő eszköz, a betonpumpa (pumpás autó) biztosításáról is. A betonpumpa előnyét ott tapasztaljuk, ahol a kézi eszközökkel történő szállítás túl fáradtságos, ahol rövid idő alatt nagy betonmennyiséget kell bedolgozni (pl. födém), illetve ahol a bedolgozás helye terepakadályok vagy a magasság miatt nehezen megközelíthető. Tudni kell azonban azt is, hogy nem minden betonfajta pumpálható, azaz a beton eme tulajdonságát a rendelésnél külön ki kell hangsúlyoznunk, illetve a zsaluzatot erősebbre kell méreteznünk.

Természetesen a munkavédelmi eszközökről sem feledkezhetünk meg, melyekre nem első sorban a munkavédelmi bírság elkerülése miatt van szükség, hanem a munkát végző személyek biztonságának és testi épségének megőrzése, a balesetek megelőzése érdekében. A megfelelő öltözet, gumicsizma, védőkesztyű és ha kell, védősisak viseléséhez minden, az építkezésen dolgozó személy esetében ragaszkodjunk!

Végezetül az utókezeléshez szükséges nedvesítő (locsoló) eszközöket is előre szerezzük be! A nedvesen tartás eszközei közé tartoznak a különféle takarók, illetve a párolgást csökkentő fóliák.

8. Mit kezdjünk a megmaradt betonnal?

Egy praktikus tanács következik azoknak, akik általában sajnálják kárba veszni a felesleget. Szinte minden betonozás végén - főleg rendelt beton esetében - marad több-kevesebb maradék beton, amit sokan csak félreöntenek, majd később összetörve, a törmelékes konténerbe rakva, drága pénzen elszállíttatnak. Ha nem sajnáljuk a fáradtságot, és még az előkészületek során kigondoljuk az esetleges maradék helyét, mindenképpen jól járunk. Ha jobb ötlet nem akad, pl. érdemes előre összeütni néhány fakeretet és kerti járólapokat önteni a betonból. Ezeknek a lapoknak később, vagy akár a kivitelezés alatt is, hasznát vehetjük, főleg egy sáros munkaterületen.

9. A bizonytalan tényező

Ha már mindent előkészítettünk, még mindig van valami, amit sajnos nem tudunk befolyásolni, s ez nem más, mint az időjárás. Azt viszont mi döntjük el, hogy a betonozást - ami leggyakrabban nem fedett helyen történik - mikor végezzük. Lehetőleg ne tervezzünk betonozást téli időszakban, illetve nagy melegben. (Ezekre a speciális körülményekre itt nem részletezett, külön szabályok vonatkoznak.) Nem szabad elkezdeni a munkát esős időben, illetve szélsőséges időjárási viszonyok között, mert a készülő szerkezetet még a szilárdulás (kötés) előtt kár érheti.

Fontos, hogy gondoskodjunk az utókezeléshez majdan szükséges vízellátásról, ami melegebb időben jelentősebb mennyiséget takar!

10. Egy utolsó jó tanács

Vegyük számba a betonozáshoz szükséges munkaerő igényt, és gondoljuk át, hogy kit és honnan tudunk segítségül hívni. A családtagok, rokonok és barátok esetén olyanokra gondoljunk, akiknek a keze is serényen jár, nemcsak a szája, és valódi segítséget jelenthetnek majd a betonozás során. Fontos előzetesen megterveznünk azt is, hogy a "segítség" mivel töltheti meg a bendőjét! Ha ügyesek vagyunk, egy jókedvű nappal és a résztvevőket még jobban összekovácsoló fizikai munka élményével lehetünk majd gazdagabbak a munkálatok végeztével.

A fenti tanácsokat megfogadva, átgondolt felkészülés után a betonozási munkákban érintett kedves Olvasó máris közelebb kerülhet a sikerélményhez, és eltávolodhat egy, a munkálatok közben majdan lecsapó ideg összeroppanástól. A lelkesedés mellé pedig mindenki tegye oda azt is, amit a fentiekből profitálni tudott. Jó betonozást mindenkinek.  

Sérült betonfelületek kezelése

Az építőipar egyik fő építési anyaga napjainkban a beton. Idő múltán sérül, de nem kell lecserélnünk, előnye, hogy  felújítható. Szinte bármilyen formájú szerkezetet ki tudunk alakítani belőle, a kellő szilárdsággal és tartóssággal. A betonszerkezeteket készíthetjük acél-erősítéssel (vasbeton), illetve anélkül. Mivel a betonnak önmagában nagyon csekély a húzószilárdsága, (a nyomószilárdság értékének tizede), ezért általában szükséges acélbetétet beépíteni.

Sérülések megelőzése
Abban az esetben, ha gyenge minőségű betonkeveréket használunk, nem tartjuk be a technológiai utasításokat, vagy nem vesszük figyelembe az időjárási körülmények lehetséges hatásait, nagy valószínűséggel számolhatunk kedvezőtlen következményekkel. Ezek a problémák jelentkezhetnek a beton kötése, szilárdulása alatt, és azután is.
Nagyméretű szerkezetek kivitelezésekor célszerű és egyben biztonságos transzportbeton használata, amit különböző recepturákból az igényeknek megfelelően, szigorú ellenőrzés mellett állítanak elő. A betonüzemben kevert beton minősége jobb és egyenletesebb, mint a házilag készített betonkeveréké. Az otthon kevert betonnál általában nem ideális a cement-víz arány, ennek hatására csökken a beton szilárdsága, romlik a fagyállósága, és nő az utókezelésre való érzékenysége.

Amennyiben mégis házibeton készítésére adnánk a fejünket, úgy fokozottan ügyeljünk az arányok betartására. A feleslegesen - a bedolgozhatóság javítása érdekében - adagolt víz rövidtávú hatásainál sokkal fontosabbak a beton tartósságára gyakorolt hatások. A túl sok víz a betonban szilárdság-csökkenéshez vezet, repedéseket okozhat!
A friss betonkeveréket a keverés után a lehető legrövidebb időn belül a zsaluzatba kell juttatni, és késedelem nélkül el kell kezdeni az előírt szakszerű tömörítést (vibrálást). A legfontosabb az elkészült betonszerkezet szabadon álló felületeinek nedvesen tartása - így elkerülhetők a korai száradási, zsugorodási repedések. Ez történhet permetezéssel, nedvesített vászonnal (terfil, juta) történő takarással, vagy párazáró szer felhordásával. A betonfelületet közvetlenül vízsugárral locsolni nem szabad, mert a víz romboló hatása miatt a felület károsodhat és esztétikailag is kifogásolható lesz.
Talajjal érintkező szerkezetek esetében nagyon fontos, hogy a beton alapjául szolgáló réteg megfelelően szilárd és kellően tömörített legyen. Erre a célra kiválóan alkalmas a kavicságyazat, ami megakadályozza a víz feljutását a megszilárdult betonhoz, ugyanis a porózus talajokra jellemző kapillárishatás megszűnik. A kavicságyra kerülő fóliaréteg pedig útját állja a betonból a talaj felé igyekvő víznek, gátolva a beton korai kiszáradását.

Kezelés, javítás

• A betonfelületen keletkező repedéseknek számos oka lehet, néhány közülük:
• Dilatációs hézag hiánya miatt keletkező repedés
• Mechanikai sérülésből származó repedés
• Zsugorodási repedés
• Korrózió (beton karbonátosodása) okozta repedések

Dilatációs hézag hiánya miatt keletkező repedés

Dilatáción a mai műszaki gyakorlat az anyagi folytonosság tudatos és tervezett megszakítását érti. Ez az úgynevezett tágulási, mozgási hézag. Abban az esetben, ha egy szerkezet folytonossága akaratunk ellenére megszakad, öndilatációról beszélünk - ez általában szabálytalan. A dilatáció irányított kialakításának célja, hogy a szerkezetet feleslegesen terhelő erőhatásokat megelőzzük.

A dilatációs repedések javítása

Ez a repedés akkor keletkezik, ha a betonszerkezetet nem, vagy nem megfelelő helyen szakították meg. A repedés csak a betonburkolat utólagos dilatálásával javítható.

A szabálytalanul keletkezett repedéstől 10-20 cm távolságra egyenes vonalú vágást kell készíteni a betonfelületen. Amennyiben csak dilatációs hézagról van szó, úgy elég a bevágást a burkolat vastagságának a 2/3-áig elkészíteni. Ha a dilatáció egyben tágulási hézag is, akkor a betonburkolatot teljes mértékben át kell vágni.

A szabálytalan repedést ki kell tágítani, mélyíteni, erre legalkalmasabb a száraz gyémántkoronggal felszerelt gyorsvágógép. A megfelelően mélyített, kitágított repedést porszívózással és mosással portalanítani kell. A kitisztított vájatba műgyantaalapú anyagot kell juttatni, ami viszonylag gyorsan megszilárdul. Ma már nem probléma, a magyar piacon számos műgyantás javítóanyag található.

A szerethető beton - Ivánka Beton Design

Több posztban is mutattam már nektek olyan enteriőrfotókat, ahol betonból készült a mosdó, a konyhapult, a kandalló...
Örülök, hogy ez az újra felfedezett anyag bekerült az otthonainkba, egyfajta letisztult zen-nyugalmat, kortárs modernséget, őszinteséget hozva oda, ahol erre igény van.

Az Ivánka Beton Design-t Ivánka Katalin és Ivánka András alapította 2004-ben.

Az első tárgy egy dohányzó asztal volt, formáját tekintve egyszerű, szögletes, téglalap alakú. A lábait egybe öntöttük a lapjával, és egy falevelet is felhasználtunk, hogy egy érdekes lenyomatot képezzünk a felületen.

Bár úgy tűnik, egyre többen megszeretik a betont, mégis, ha meg kellene nevezni azt a pár pozitív tulajdonságot, amiért érdemes ezt választani?
Az öntéses technológia hatalmas szabadságot, végtelen lehetőséget rejt. A napjainkban használatos speciális összetételek alkalmazásával leginkább az öntöttvas-gyártáshoz tudnám hasonlítani, felületi minőség és szilárdság tekintetében is nagy fejlődést tapasztalhattunk, és egyre érdekesebb felhasználási területeken találkozhatunk majd az anyaggal, amelyekre húsz évvel ezelőtt még gondolni sem mertünk volna.  

Mitől szerethető a beton? 

Mert azt biztosítja számunkra ami napjainkban miden ember számára az egyik legfontosabb - a szabadságot: én a nyersességét szeretem a legjobban, amikor a beton szürke, lyukacsos, de emellett kemény a felülete, nem porlik. Van aki fényesre polírozva szereti, van aki durva, akár mohás felülettel. Volt már dolgunk gyönyörű repedésekkel, repedezett felületekkel, és különleges látványt nyújtó foltosodással, de a betonnal ez mind megelőzhető.

Beton az Ókorban

Mint tudjuk, a  beton egy mesterséges építőanyag, amely kötőanyagból (cementből) és vízből készül. A „cement” szó a rómaiaktól származik, akik egy terméskőből és kötőanyagként égetett mészből készült betonszerű falazatot „Opus caementitium”- nak neveztek. A kődarabokból és vízálló habarcsból készített, zsaluzatban együtt megszilárdult, erős falak építése az időszámításunk utáni első században terjed el, és válik a Római Birodalom késői építészetének mércéjévé.

A történelem korai szakaszának kötőanyagával – mész, téglaliszt vagy puccolán keverékével – kapcsolatos ismeretek azonban még régebbiek. A föníciaiak már 3000 évvel ezelőtt vulkáni kőzeteket kevertek a habarcshoz. Ezzel olyan anyagot hoztak létre, amely víz alatt megszilárdul. Ezek az ismeretek és módszerek a punok révén kb. az időszámításunk előtti III. században jutnak el Itáliába, a Római Birodalomba. Megszületik a római beton.

A beton Rómában és a belőle készült szerkezetek
A nagy vastagságú és tömegű falak és boltozatok a köztársaság idejének végétől nagyrészt betonból, zsaluzatok vagy falazatok között öntve készültek. A római beton kötőanyaga vulkanikus kőőrlemény, a Nápoly környéki Puteoliból (ma Pozzuoli) származó puccolán. Az ebből és homokból készült betonba kisebb nagyobb köveket ágyaztak, úsztattak.

Az aránylag könnyű, rendkívül szilárd és nagy fesztávolságú boltozatok gyors és időtálló kivitelezését. Az öntött falak kétoldali fazsaluzattal vagy szélső tégla-, illetve kőfalrétegek között készültek, gyakran tégla- vagy kőpillérek közeit töltötték ki. A durvább kivitelű, főként öntött falak felületét bevakolták, vagy kemény mészkő, travertin, illetve márványlapokkal burkolták.

Dongaboltozat 
A faragott kőtömbökből épült dongaboltozatok kezdetben egymás mellé rakott boltövek sorából álltak, csak később rakták hosszanti sorokból, soronként kötésbe. Fejlettebb változatoknál a boltozat vázát fordított „T”-alakú kövekből falazott hevederívek alkották és ezek közeit a „T”-szárakon felfekvő kőlemezek töltötték ki.
Gyakoriak a téglaívek közötti öntött dongaboltozatok, amelyeknél a mintadeszkázaton előbb a téglaboltöveket falazták, majd ezek közeit kiöntötték.

Donga és a keresztboltozat

Keresztboltozat

A római keresztboltozat két egymásra merőleges tengelyű, egyenlő sugarú félköríves dongaboltozat-szakasz áthatásából jött létre. Négyzet alaprajzú illetve ilyen térszakaszokból összetett hosszanti terek lefedésére alkalmazták. Gyakran csak homlok- és átlóíveit falazták téglából, ezek közeit, a boltsüvegeket, pedig kiöntötték.

Mire figyeljünk alapozás során?

Családi ház építés, földmunka, alapozása, zsalukő betonozás, ezzel mindenki egyetért, hogy az építkezés egyik legfontosabb mozzanata a ház alapjainak lerakása. Ez az a pont, ahol kellő odafigyeléssel rengeteg későbbi bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat. Ha azonban itt nem figyelünk, máris kicsúszott a kezeink közül házunk építésének irányítása.
Az alapozás fajtájának meghatározását a tervezőnk végzi, jó esetben a földmérővel történt konzultáció után. A tervező felelőssége, hogy a ház biztos alapokon álljon, ebbe tehát nemigen van beleszólásunk. Általában három alapozási eljárás közül választ, függően az épület nagyságától, valamint a talaj minőségétől. Ez a három: sávalap, pontalap, lemezalap. Jó, ha tisztában vagyunk ezen kifejezések jelentésével, mert az alap fajtája befolyásolja az építkezés költségvetését, így már a tervek kézhezvételekor számolgathatunk, vajon többe kerül-e az építkezés, mint azt előzetesen gondoltuk. Hosszas szöveges magyarázat helyett készítettünk három ábrát a három alapfajtával. Az alapokat narancssárgával jelöltük.

A leggyakoribb alapfajta lakóházak esetében a sávalap.

Kevésbé gyakori, némileg költségesebb megoldás a pontalap.

A legdrágább eljárás, lemezalap használata.

Ha ismerjük a három leggyakoribb alapfajta szakkifejezését, nyugodtan használjuk őket a kivitelezővel való konzultációink során, hadd csodálkozzon csak, micsoda szakértővel hozta össze a sors. No de lássunk munkához:

Az első fontos lépés a kitűzés, ami első ránézésre úgy tűnik, rendkívül egyszerű feladat, hiszen látszólag néhány munkaruhás ember botokat szurkál a földbe. Ennél azért többről van szó, ez ugyanis az első pillanat, ahol tényleg el lehet rontani a házat, de legalábbis eltérni a tervtől. Sajnos pályafutásom alatt több ízben is tapasztaltam, hogy a kőművesek a falak rakásánál kezdtek gyanakodni, hogy talán nem passzol minden a tervhez képest. Ennél rosszabb helyzet, amikor egy ismerősöm a vakolás után döbbent rá, hogy 70 cm-rel szélesebb a nappalija, mint a terven. Ez önmagában nem is lett volna baj, ha az a 70 cm nem a szomszédos hálószobából hiányzott volna. És ez addig nem tűnt fel senkinek! A kitűzésnél minden esetben ellenőrizzük le a méreteket és szóljunk, ha valami nem stimmel! Ne féljünk attól, hogy esetleg butaságot mondunk, mivel mi vagyunk az építtetők, nekünk néha szabad.

A következő fontos lépés az alap kiásása, itt is van néhány jellemző hiba. Akár kézi-, akár gépi erővel történik a föld kiemelése, a munkások gyakran hajlamosak arra, hogy „elcsaljanak” egy kicsit a tervben meghatározott mélységből. Még rosszabb, amikor a kivitelező és az építtető „közösen” döntenek úgy, hogy költségkímélés címén eltérnek kissé a tervtől, mondván, hogy elég szilárd az a talaj, így is elbírja az épület súlyát. Olyan súlyos hibát véthetünk ezzel, amire lehet, hogy nem is gondolunk. Talán a talaj minősége valóban megengedné a kisebb alapot, de az épület alapozási síkját minden esetben a fagyhatár alatt kell kialakítani, ellenkező esetben rövid idő elteltével megsüllyedhet a ház alapja! Ha később anyagi kárunk származik a nem megfelelő mélységű alapozás miatt, senkihez sem fordulhatunk majd panaszunkkal, hiszen a tervben világosan le volt írva, milyen mély alapot kell ásatni. A ház alapjának kiásásakor ne legyünk restek beleugrani néha abba a gödörbe egy mérőszalaggal, és ellenőrizzük le a munkát! Addig ne lépjünk tovább, amíg úgy nem néz ki az az árok, ahogy a tervben le van írva!

Már csak a beton beöntése van hátra. Itt érdemes kiszámolni, hogy vajon a készen házhoz szállított, vagy a helyszínen kevert beton alkalmazása a gazdaságosabb. A helyszínen kevert betonnál ne csak az alapanyagok árával számoljunk, hanem a tárolás-, valamint a keverés költségeivel is. A készen hozott beton általában homogénebb, könnyebben bedolgozható, úgynevezett földnedves beton. A beöntés előtt gondoskodni kell a vízvezeték, valamint a csatorna védőcsöveinek elhelyezéséről. A legokosabb, ha erre a munkára a vízvezeték-szerelőt kérjük meg, sok későbbi vitától óvhatjuk meg magunkat ezáltal. A betont beöntés után megfelelően tömöríteni kell. Ezt lehetőleg géppel végeztessük, tökéletesen alkalmas rá az ún. döngölőbéka, vagy rúd betonvibrátor.
Meg is volnánk, kész van a házunk alapja. Ha elég erélyesek voltunk és mindenre odafigyeltünk, nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket. Nem csak most, hanem sok évtizeden keresztül leendő házunkban is.