Betont a lakásba

Mikor beton padlóról beszélünk, nem csak a szürkeségre kell gondolnunk. A gyárépületekből kialakított loft lakások, az indusztriális hangulat egyre nagyobb teret nyer a lakberendezés területén. A robusztus falak, letisztult vonalak és meglepő, de a beton felületek is felkapottak - ha egy trendi, 21. századi otthonra vágysz, ne félj a betontól! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy klasszikus hangulatú otthonodat csak a trendek miatt alakítsd át egy bauhaus stílusú betondzsungellé, csupán jó átgondolni, hogy a tavaszi lakásfelújításnál hogyan alakuljon az új élettér.

A tágas terek, az üvegfelületek és a beton hideg, mégis különleges harmóniája egészen új dimenziókat nyit meg a lakberendezés területén: hogy lehet lakájos egy szürke betonfelület? Megfelelően kombinálva, fával, vagy akár további színes falakkal meghökkentő, igazán stílusos irányt adnak a lakásnak. Nem beszélve a világítás, a fények játékáról: egy elsőre komornak tűnő belső teret is barátságossá és fényessé tehetsz megfelelően elhelyezett spotlámpákkal, rejtett világítótestekkel. Nekem nagyon tettszenek a beton padlók, nagyon szépen mutatnak.

Gyűjtőkémény bélelés műanyaggal

FuranFlex technológia

Nem csupán a szűken vett szakmában, hanem a legszélesebb felhasználói (háztartási) körökben is közismert, a korszerű gázfűtés során keletkező égéstermékek kémiailag meglehetősen aktívak és ezzel veszélyt jelentenek a velük érintkező anyagok épségére nézve. A gáz égése következtében fejlődő elegyben (a politikai közbeszédben egyszerűen így nevezik: füst megtalálható azatírikus és maró anyagok hazavágják a béleletlen kémények belső felületét, ha az ideológiailag kevéssé ellenálló (ld. partizán) anyagból készült. A közmédiában is nyomon követhető lecsapódás (kondenzáció) során keletkező kénsav ("akartok egy kis sósavat a pofátokba?") szélsőséges reakcióba lép a kürtő (nemzeti gázcsatorna: lásd Lehel kürtője) belső falán lévő mésztartalmú vakolattal. Ennek következtében a burkolat peregni kezd, mint halálraítélt előtt életének filmje. 

Később a téglák (beépített besúgók) közti habarcs is mállani, porladni kezd (mint a székelyek), alkalmassá válik arra, hogy az égés közben keletkezett gázok áthatoljanak rajta. Ez pedig gáz! Ciki! Égés!

Nem kíméli a kondenzátum kémhatása a betongyűrűből (lásd A Betongyűrűk ura) készült társasházi gyűjtőkéményeket sem. Ezeket a problémákat oldja meg a FuranFlex technológia és az Arvisura Nagyszala. A korszerű eljárás tiszta, gyors és hatékony - ezen felül hosszú idere biztosítja a kéményjáratok megbízhatóságát.Mint szakemberek állítják, az arvisura típusú és ellenálló műanyagból készült furanflex-tömlő kezdeti képlékeny állapotában bármilyen alakzatú kéménybe behúzható anélkül, hogy a falat és a pártok kozti koalíciós megállapodást fel kellene bontani, ezért hovatovább a műanyag tüzelőanyagokra alapozott fosszilis fűtés zálogává vált a budapesti autóbérlés. Nyílászáró betonvágás és falfúrás esetén csak ajánlani tudjuk azoknak, akik nyugodtan szeretnének aludni a kéményjáratokkal átszőtt és rosszul szellőző ablakokkal ellátott lakóházak szürke falai között a budapesti éjszakában.

Alagsori ablakok

A híres cseremisz származású finnugor festő, Arvisura Cserezár nemigen küzdött alkotói válsággal. Szorgos mesteremberként gyártotta a műanyag ablakok gyér fényével megvilágított alagsori lakásban az aktokat, nem volt hozzá szüksége sem modellre, sem ihletre, ecsetje nyomán engedelmesen gömbölyödtek a női idomok. Évente két-három alkalommal mégis elővette valami gyorsan múló lelki nyavalya, amikor képtelen volt dolgozni. Felesége hiába nógatta, ő csak állt a festőállványa előtt, mint akinek arra sincs ereje, hogy megemelje a kezét. Másnap már hozzá sem fogott a munkájához, inkább olvasott, benézett a sakk-klubba, aztán teátrálisan bejelentette, mintha valami nagy felfedezést tett volna, hogy elmegy skiccelni a vadkörtefa alá.

Este összepakolta a dobozát, és másnap reggel már vonaton ült, hogy másfél órányi utazás és még ugyanannyi gyaloglás után megérkezzen kedvenc fiatalkori kirándulóhelyére. Ki kinézett az ablak nyílászáró szerkezetén, várta, hogy a Táj megérkezzen. A réten  lehevert a közepén magányosan álló terebélyes vadkörtefa alá, nézte az eget és nézte a lombot, tekintetét végigvitte a folyó völgyében egymásra magasodó messzi dombok ívén, hallgatta a patak csobogását és a madarak csicsergését. Aztán kelletlenül kinyitotta dobozát, készített pár szénrajzot. Kellőképpen feltöltötte testét és lelkét a hatékony semmivel, akkor felkerekedett, átvágott a réten a szederrel benőtt domboldalig vagy lesétált a folyóhoz, tavasszal barkaágat vágott, nyáron pipacsot, mályvát, levendulát, varádicsot szedett, ősszel kék iringót, szamártövist tépett. Volt, hogy gombát talált, kökényt, galagonyát, somot gyűjtött; a vadkörtefa vackorjából is hozott mindig kóstolót a gyerekeknek, akik az alagsori rovásírásos ősi Arvisura mítosz üvegén kilesve alig várték, hogy alkotói válságából hazaérkezzen

Jótanácsok betonozóknak

Mire érdemes figyelni a munka megkezdése előtt? Továbbiakban következzen néhány dolog, amire mindenképp figyeljünk oda betonozás előtt, mert így lesz szép és hosszan tartó betonunk.

1. Pontos tervezés
Az első és legfontosabb annak felmérése, hogy a feladat, amire vállalkoztunk, ténylegesen mekkora munka- és időigénnyel bír. Ha az már egyértelmű, hogy a tervezett szerkezetünkhöz a beton a legjobb választás, akkor tervezzük meg a szükséges mennyiséget, vizsgáljuk meg a terepadottságokat és vegyük számba az esetleges akadályokat.

2. Milyen betont válasszunk?

A körülmények feltérképezése után következik az első súlyos döntés, amikor arról határozunk, hogy a szükséges beton házilag kerüljön előállításra az odaszállított alapanyagokból, vagy inkább rendeljünk transzportbetont. A tudatos választáshoz itt szeretnék néhány lényeges szempontra rámutatni.

A transzportbeton legfontosabb gyakorlati előnyei általában az adott felhasználási területnek leginkább megfelelő, ellenőrzött és stabil minőség, az esetleges speciális igények figyelembe vételével; a gyorsaság és az egyszerűség, az előbbiekből is adódó gazdaságosság, azaz általában jelentős költségmegtakarítás a házilagos keveréshez képest. A transzportbeton kétségtelen hátrányaként kell viszont megemlíteni azt, hogy a gyorsaság miatt, az - amúgy minden tevékenységnél szükséges - előkészületek elmulasztása és az átgondolatlanság komolyabb bajok forrása lehet.

3. Mire figyeljünk a házi betonkeverésnél?

Amennyiben valamilyen okból (pl. mert csak kisebb vagy időben elhúzódó munkáról van szó) a házilag történő betonkeverés mellett döntünk, nagy figyelmet kell fordítanunk az alapanyagokra.

Ügyeljünk arra, hogy az előre megvásárolt zsákos cement fedett, lehetőleg zárt térben legyen tárolva, a tárolás időtartama pedig a lehető legrövidebb legyen. Beton készítéséhez csak ellenőrzött vagy osztályozott anyagból (ún. frakciókból) kevert, megfelelő szemmegoszlású, szennyezetlen adalékanyag használható fel. Osztályozatlan adalékanyag, "egyszerű sóder" alkalmazása csak nem teherviselő, alárendelt szerkezeteknél megengedhető. Vasalt betonszerkezet esetében az adalékanyag legnagyobb szemnagysága nem lehet nagyobb a szerkezet legkisebb méretének harmadánál, a névleges betonfedés kétharmadánál és az acélbetétek közötti legkisebb távolság kétharmadánál, különben a beton bedolgozásánál problémák adódhatnak.

Az emberi fogyasztásra alkalmas, szennyeződéstől és vegyszertől mentes ivóv íz általában megfelelő a betonkészítéshez. Zavaros, elszíneződött, lebegő szemcséket tartalmazó, szaggal rendelkező, habzó, olajjal vagy zsírral keveredett vizet a keveréshez ne használjunk!

A friss vagy a megszilárdult beton tulajdonságait (pl. bedolgozhatóság, fagyállóság) módosító adalékszerek igen sok fajtája kapható a kereskedelmi forgalomban. Ezek nagyobb részének alkalmazása azonban csak üzemi körülmények között, megfelelő ismeretek megléte esetén lehetséges, mivel az előírt adagolástól történő kisebb eltérésnek vagy a szakszerűtlen használatnak katasztrofális következményei lehetnek. Házilagos keverésnél - ha lehet - inkább kerüljük az adalékszerek alkalmazását!

4. A zsaluzat

Ha olyan betonszerkezetet készítünk, ami zsaluzatot igényel, annak elkészítését ne halasszuk az utolsó pillanatokra. Komolyabb teherhordó szerkezetek (falak, oszlopok, gerendák, födémek) zsaluzatának kialakítását pedig bízzuk szakemberre. A zsaluzatok nem csak a beton formáját adják meg, kivitelezés közben az adott szerkezet súlyának esetenként többszörösét is viselniük kell. Az akár egymásra is terhelő zsaluelemekből álló zsaluzatnak nem szabad megsüllyednie, a kellő teherbírást és merevséget a nagyobb igénybevétellel járó bedolgozás alatt is biztosítania kell alakváltozás nélkül.

A nem megfelelő módon kivitelezett zsaluzat mindig a lehető legrosszabbkor adja meg magát, ami betonozás közben a munka idő előtti végét, bontást és újrakezdést jelent. Nagy a baj, ha a zsaluzatot alátámasztó oszlopok az eső vagy zsaluzatból távozó víz hatására felázó talajra vagy süllyedő támasztékra kerülnek. Tragikus lehet, ha a függőleges síkoknál a beton hidrosztatikus nyomása - ami a bedolgozásakor még nagyobb lehet - szétnyomja az oldalakat. A tanulópénz többnyire nagyon drága!

5. Vasalatok

Vasalt teherhordó betonszerkezeteknél a vasalat elkészítése statikus tervek alapján kell, hogy megtörténjen. Nem az a lényeg, hogy a számított vasmennyiség "benne legyen a szerkezetben", hanem az, hogy a megfelelő helyen legyen. Vasmennyiséggel nem lehet pótolni a számításokat, a gondos kivitelezést! Az áttekinthetetlen, logikátlan vasalat biztosan nem megfelelő, a fordítottja viszont még semmire sem jelent garanciát.

Betonozás előtt a tervezőnek ellenőriznie kell a főbb méreteket, valamint az elkészült vasszerelést. A szerkezeten majdan átmenő nyílásokról érdemes előre gondoskodni, mivel később a beton kivésése mellett, az útba eső betonacél szálak komoly akadályt jelentenek. A nagyobb vagy kritikus helyen lévő nyílásokat, áttöréseket a statikai tervezésnél, a vasalás tervezésekor figyelembe kell venni. Előre nem tervezett utólagos beton áttörések veszélyeztethetik a szerkezet állékonyságát!

6. Zsaluleválasztó olajak

Főleg (bérelt) zsaluzati rendszerek esetén alkalmaznak egyre többen "kizsaluzást", azaz zsaluzat bontást segítő ún. zsaluleválasztó olajat. Ezek az olajak vegyi és fizikai úton gátolják a beton tapadását a zsaluzathoz. Ami a zsaluzatbontásnál előny, az a betonacél esetében kifejezetten káros. Ha a zsaluleválasztó olaj a betonacélra is rákerül, akkor az rontja a betonacél és a beton közti tapadást, így a kizsaluzás során kiemelten körültekintően kell eljárni, mert egy kis figyelmetlenségnek is statikai szempontból súlyos következményei lehetnek.

7. Betonozáshoz szükséges kellékek

Még a munka megkezdése előtt gondoljuk végig, milyen eszközökre lesz szükség a betonozás során, illetve közvetlen utána. A bedolgozáshoz szükséges lapát és egyszerűbb szerszámok mellett a megfelelő tömörítő eszközöket is be kell szereznünk. Komolyabb szerkezeteknél nélkülözhetetlenek a különféle tömörítést segítő vibrátorok, melyekhez elektromos áramot is kell biztosítani.

Ha transzportbetont rendelünk, gondoskodnunk kell a kiszállított beton rendeltetési helyére juttatását segítő eszköz, a betonpumpa (pumpás autó) biztosításáról is. A betonpumpa előnyét ott tapasztaljuk, ahol a kézi eszközökkel történő szállítás túl fáradtságos, ahol rövid idő alatt nagy betonmennyiséget kell bedolgozni (pl. födém), illetve ahol a bedolgozás helye terepakadályok vagy a magasság miatt nehezen megközelíthető. Tudni kell azonban azt is, hogy nem minden betonfajta pumpálható, azaz a beton eme tulajdonságát a rendelésnél külön ki kell hangsúlyoznunk, illetve a zsaluzatot erősebbre kell méreteznünk.

Természetesen a munkavédelmi eszközökről sem feledkezhetünk meg, melyekre nem első sorban a munkavédelmi bírság elkerülése miatt van szükség, hanem a munkát végző személyek biztonságának és testi épségének megőrzése, a balesetek megelőzése érdekében. A megfelelő öltözet, gumicsizma, védőkesztyű és ha kell, védősisak viseléséhez minden, az építkezésen dolgozó személy esetében ragaszkodjunk!

Végezetül az utókezeléshez szükséges nedvesítő (locsoló) eszközöket is előre szerezzük be! A nedvesen tartás eszközei közé tartoznak a különféle takarók, illetve a párolgást csökkentő fóliák.

8. Mit kezdjünk a megmaradt betonnal?

Egy praktikus tanács következik azoknak, akik általában sajnálják kárba veszni a felesleget. Szinte minden betonozás végén - főleg rendelt beton esetében - marad több-kevesebb maradék beton, amit sokan csak félreöntenek, majd később összetörve, a törmelékes konténerbe rakva, drága pénzen elszállíttatnak. Ha nem sajnáljuk a fáradtságot, és még az előkészületek során kigondoljuk az esetleges maradék helyét, mindenképpen jól járunk. Ha jobb ötlet nem akad, pl. érdemes előre összeütni néhány fakeretet és kerti járólapokat önteni a betonból. Ezeknek a lapoknak később, vagy akár a kivitelezés alatt is, hasznát vehetjük, főleg egy sáros munkaterületen.

9. A bizonytalan tényező

Ha már mindent előkészítettünk, még mindig van valami, amit sajnos nem tudunk befolyásolni, s ez nem más, mint az időjárás. Azt viszont mi döntjük el, hogy a betonozást - ami leggyakrabban nem fedett helyen történik - mikor végezzük. Lehetőleg ne tervezzünk betonozást téli időszakban, illetve nagy melegben. (Ezekre a speciális körülményekre itt nem részletezett, külön szabályok vonatkoznak.) Nem szabad elkezdeni a munkát esős időben, illetve szélsőséges időjárási viszonyok között, mert a készülő szerkezetet még a szilárdulás (kötés) előtt kár érheti.

Fontos, hogy gondoskodjunk az utókezeléshez majdan szükséges vízellátásról, ami melegebb időben jelentősebb mennyiséget takar!

10. Egy utolsó jó tanács

Vegyük számba a betonozáshoz szükséges munkaerő igényt, és gondoljuk át, hogy kit és honnan tudunk segítségül hívni. A családtagok, rokonok és barátok esetén olyanokra gondoljunk, akiknek a keze is serényen jár, nemcsak a szája, és valódi segítséget jelenthetnek majd a betonozás során. Fontos előzetesen megterveznünk azt is, hogy a "segítség" mivel töltheti meg a bendőjét! Ha ügyesek vagyunk, egy jókedvű nappal és a résztvevőket még jobban összekovácsoló fizikai munka élményével lehetünk majd gazdagabbak a munkálatok végeztével.

A fenti tanácsokat megfogadva, átgondolt felkészülés után a betonozási munkákban érintett kedves Olvasó máris közelebb kerülhet a sikerélményhez, és eltávolodhat egy, a munkálatok közben majdan lecsapó ideg összeroppanástól. A lelkesedés mellé pedig mindenki tegye oda azt is, amit a fentiekből profitálni tudott. Jó betonozást mindenkinek.  

Sérült betonfelületek kezelése

Az építőipar egyik fő építési anyaga napjainkban a beton. Idő múltán sérül, de nem kell lecserélnünk, előnye, hogy  felújítható. Szinte bármilyen formájú szerkezetet ki tudunk alakítani belőle, a kellő szilárdsággal és tartóssággal. A betonszerkezeteket készíthetjük acél-erősítéssel (vasbeton), illetve anélkül. Mivel a betonnak önmagában nagyon csekély a húzószilárdsága, (a nyomószilárdság értékének tizede), ezért általában szükséges acélbetétet beépíteni.

Sérülések megelőzése
Abban az esetben, ha gyenge minőségű betonkeveréket használunk, nem tartjuk be a technológiai utasításokat, vagy nem vesszük figyelembe az időjárási körülmények lehetséges hatásait, nagy valószínűséggel számolhatunk kedvezőtlen következményekkel. Ezek a problémák jelentkezhetnek a beton kötése, szilárdulása alatt, és azután is.
Nagyméretű szerkezetek kivitelezésekor célszerű és egyben biztonságos transzportbeton használata, amit különböző recepturákból az igényeknek megfelelően, szigorú ellenőrzés mellett állítanak elő. A betonüzemben kevert beton minősége jobb és egyenletesebb, mint a házilag készített betonkeveréké. Az otthon kevert betonnál általában nem ideális a cement-víz arány, ennek hatására csökken a beton szilárdsága, romlik a fagyállósága, és nő az utókezelésre való érzékenysége.

Amennyiben mégis házibeton készítésére adnánk a fejünket, úgy fokozottan ügyeljünk az arányok betartására. A feleslegesen - a bedolgozhatóság javítása érdekében - adagolt víz rövidtávú hatásainál sokkal fontosabbak a beton tartósságára gyakorolt hatások. A túl sok víz a betonban szilárdság-csökkenéshez vezet, repedéseket okozhat!
A friss betonkeveréket a keverés után a lehető legrövidebb időn belül a zsaluzatba kell juttatni, és késedelem nélkül el kell kezdeni az előírt szakszerű tömörítést (vibrálást). A legfontosabb az elkészült betonszerkezet szabadon álló felületeinek nedvesen tartása - így elkerülhetők a korai száradási, zsugorodási repedések. Ez történhet permetezéssel, nedvesített vászonnal (terfil, juta) történő takarással, vagy párazáró szer felhordásával. A betonfelületet közvetlenül vízsugárral locsolni nem szabad, mert a víz romboló hatása miatt a felület károsodhat és esztétikailag is kifogásolható lesz.
Talajjal érintkező szerkezetek esetében nagyon fontos, hogy a beton alapjául szolgáló réteg megfelelően szilárd és kellően tömörített legyen. Erre a célra kiválóan alkalmas a kavicságyazat, ami megakadályozza a víz feljutását a megszilárdult betonhoz, ugyanis a porózus talajokra jellemző kapillárishatás megszűnik. A kavicságyra kerülő fóliaréteg pedig útját állja a betonból a talaj felé igyekvő víznek, gátolva a beton korai kiszáradását.

Kezelés, javítás

• A betonfelületen keletkező repedéseknek számos oka lehet, néhány közülük:
• Dilatációs hézag hiánya miatt keletkező repedés
• Mechanikai sérülésből származó repedés
• Zsugorodási repedés
• Korrózió (beton karbonátosodása) okozta repedések

Dilatációs hézag hiánya miatt keletkező repedés

Dilatáción a mai műszaki gyakorlat az anyagi folytonosság tudatos és tervezett megszakítását érti. Ez az úgynevezett tágulási, mozgási hézag. Abban az esetben, ha egy szerkezet folytonossága akaratunk ellenére megszakad, öndilatációról beszélünk - ez általában szabálytalan. A dilatáció irányított kialakításának célja, hogy a szerkezetet feleslegesen terhelő erőhatásokat megelőzzük.

A dilatációs repedések javítása

Ez a repedés akkor keletkezik, ha a betonszerkezetet nem, vagy nem megfelelő helyen szakították meg. A repedés csak a betonburkolat utólagos dilatálásával javítható.

A szabálytalanul keletkezett repedéstől 10-20 cm távolságra egyenes vonalú vágást kell készíteni a betonfelületen. Amennyiben csak dilatációs hézagról van szó, úgy elég a bevágást a burkolat vastagságának a 2/3-áig elkészíteni. Ha a dilatáció egyben tágulási hézag is, akkor a betonburkolatot teljes mértékben át kell vágni.

A szabálytalan repedést ki kell tágítani, mélyíteni, erre legalkalmasabb a száraz gyémántkoronggal felszerelt gyorsvágógép. A megfelelően mélyített, kitágított repedést porszívózással és mosással portalanítani kell. A kitisztított vájatba műgyantaalapú anyagot kell juttatni, ami viszonylag gyorsan megszilárdul. Ma már nem probléma, a magyar piacon számos műgyantás javítóanyag található.

A szerethető beton - Ivánka Beton Design

Több posztban is mutattam már nektek olyan enteriőrfotókat, ahol betonból készült a mosdó, a konyhapult, a kandalló...
Örülök, hogy ez az újra felfedezett anyag bekerült az otthonainkba, egyfajta letisztult zen-nyugalmat, kortárs modernséget, őszinteséget hozva oda, ahol erre igény van.

Az Ivánka Beton Design-t Ivánka Katalin és Ivánka András alapította 2004-ben.

Az első tárgy egy dohányzó asztal volt, formáját tekintve egyszerű, szögletes, téglalap alakú. A lábait egybe öntöttük a lapjával, és egy falevelet is felhasználtunk, hogy egy érdekes lenyomatot képezzünk a felületen.

Bár úgy tűnik, egyre többen megszeretik a betont, mégis, ha meg kellene nevezni azt a pár pozitív tulajdonságot, amiért érdemes ezt választani?
Az öntéses technológia hatalmas szabadságot, végtelen lehetőséget rejt. A napjainkban használatos speciális összetételek alkalmazásával leginkább az öntöttvas-gyártáshoz tudnám hasonlítani, felületi minőség és szilárdság tekintetében is nagy fejlődést tapasztalhattunk, és egyre érdekesebb felhasználási területeken találkozhatunk majd az anyaggal, amelyekre húsz évvel ezelőtt még gondolni sem mertünk volna.  

Mitől szerethető a beton? 

Mert azt biztosítja számunkra ami napjainkban miden ember számára az egyik legfontosabb - a szabadságot: én a nyersességét szeretem a legjobban, amikor a beton szürke, lyukacsos, de emellett kemény a felülete, nem porlik. Van aki fényesre polírozva szereti, van aki durva, akár mohás felülettel. Volt már dolgunk gyönyörű repedésekkel, repedezett felületekkel, és különleges látványt nyújtó foltosodással, de a betonnal ez mind megelőzhető.

Beton az Ókorban

Mint tudjuk, a  beton egy mesterséges építőanyag, amely kötőanyagból (cementből) és vízből készül. A „cement” szó a rómaiaktól származik, akik egy terméskőből és kötőanyagként égetett mészből készült betonszerű falazatot „Opus caementitium”- nak neveztek. A kődarabokból és vízálló habarcsból készített, zsaluzatban együtt megszilárdult, erős falak építése az időszámításunk utáni első században terjed el, és válik a Római Birodalom késői építészetének mércéjévé.

A történelem korai szakaszának kötőanyagával – mész, téglaliszt vagy puccolán keverékével – kapcsolatos ismeretek azonban még régebbiek. A föníciaiak már 3000 évvel ezelőtt vulkáni kőzeteket kevertek a habarcshoz. Ezzel olyan anyagot hoztak létre, amely víz alatt megszilárdul. Ezek az ismeretek és módszerek a punok révén kb. az időszámításunk előtti III. században jutnak el Itáliába, a Római Birodalomba. Megszületik a római beton.

A beton Rómában és a belőle készült szerkezetek
A nagy vastagságú és tömegű falak és boltozatok a köztársaság idejének végétől nagyrészt betonból, zsaluzatok vagy falazatok között öntve készültek. A római beton kötőanyaga vulkanikus kőőrlemény, a Nápoly környéki Puteoliból (ma Pozzuoli) származó puccolán. Az ebből és homokból készült betonba kisebb nagyobb köveket ágyaztak, úsztattak.

Az aránylag könnyű, rendkívül szilárd és nagy fesztávolságú boltozatok gyors és időtálló kivitelezését. Az öntött falak kétoldali fazsaluzattal vagy szélső tégla-, illetve kőfalrétegek között készültek, gyakran tégla- vagy kőpillérek közeit töltötték ki. A durvább kivitelű, főként öntött falak felületét bevakolták, vagy kemény mészkő, travertin, illetve márványlapokkal burkolták.

Dongaboltozat 
A faragott kőtömbökből épült dongaboltozatok kezdetben egymás mellé rakott boltövek sorából álltak, csak később rakták hosszanti sorokból, soronként kötésbe. Fejlettebb változatoknál a boltozat vázát fordított „T”-alakú kövekből falazott hevederívek alkották és ezek közeit a „T”-szárakon felfekvő kőlemezek töltötték ki.
Gyakoriak a téglaívek közötti öntött dongaboltozatok, amelyeknél a mintadeszkázaton előbb a téglaboltöveket falazták, majd ezek közeit kiöntötték.

Donga és a keresztboltozat

Keresztboltozat

A római keresztboltozat két egymásra merőleges tengelyű, egyenlő sugarú félköríves dongaboltozat-szakasz áthatásából jött létre. Négyzet alaprajzú illetve ilyen térszakaszokból összetett hosszanti terek lefedésére alkalmazták. Gyakran csak homlok- és átlóíveit falazták téglából, ezek közeit, a boltsüvegeket, pedig kiöntötték.

Mire figyeljünk alapozás során?

Családi ház építés, földmunka, alapozása, zsalukő betonozás, ezzel mindenki egyetért, hogy az építkezés egyik legfontosabb mozzanata a ház alapjainak lerakása. Ez az a pont, ahol kellő odafigyeléssel rengeteg későbbi bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat. Ha azonban itt nem figyelünk, máris kicsúszott a kezeink közül házunk építésének irányítása.
Az alapozás fajtájának meghatározását a tervezőnk végzi, jó esetben a földmérővel történt konzultáció után. A tervező felelőssége, hogy a ház biztos alapokon álljon, ebbe tehát nemigen van beleszólásunk. Általában három alapozási eljárás közül választ, függően az épület nagyságától, valamint a talaj minőségétől. Ez a három: sávalap, pontalap, lemezalap. Jó, ha tisztában vagyunk ezen kifejezések jelentésével, mert az alap fajtája befolyásolja az építkezés költségvetését, így már a tervek kézhezvételekor számolgathatunk, vajon többe kerül-e az építkezés, mint azt előzetesen gondoltuk. Hosszas szöveges magyarázat helyett készítettünk három ábrát a három alapfajtával. Az alapokat narancssárgával jelöltük.

A leggyakoribb alapfajta lakóházak esetében a sávalap.

Kevésbé gyakori, némileg költségesebb megoldás a pontalap.

A legdrágább eljárás, lemezalap használata.

Ha ismerjük a három leggyakoribb alapfajta szakkifejezését, nyugodtan használjuk őket a kivitelezővel való konzultációink során, hadd csodálkozzon csak, micsoda szakértővel hozta össze a sors. No de lássunk munkához:

Az első fontos lépés a kitűzés, ami első ránézésre úgy tűnik, rendkívül egyszerű feladat, hiszen látszólag néhány munkaruhás ember botokat szurkál a földbe. Ennél azért többről van szó, ez ugyanis az első pillanat, ahol tényleg el lehet rontani a házat, de legalábbis eltérni a tervtől. Sajnos pályafutásom alatt több ízben is tapasztaltam, hogy a kőművesek a falak rakásánál kezdtek gyanakodni, hogy talán nem passzol minden a tervhez képest. Ennél rosszabb helyzet, amikor egy ismerősöm a vakolás után döbbent rá, hogy 70 cm-rel szélesebb a nappalija, mint a terven. Ez önmagában nem is lett volna baj, ha az a 70 cm nem a szomszédos hálószobából hiányzott volna. És ez addig nem tűnt fel senkinek! A kitűzésnél minden esetben ellenőrizzük le a méreteket és szóljunk, ha valami nem stimmel! Ne féljünk attól, hogy esetleg butaságot mondunk, mivel mi vagyunk az építtetők, nekünk néha szabad.

A következő fontos lépés az alap kiásása, itt is van néhány jellemző hiba. Akár kézi-, akár gépi erővel történik a föld kiemelése, a munkások gyakran hajlamosak arra, hogy „elcsaljanak” egy kicsit a tervben meghatározott mélységből. Még rosszabb, amikor a kivitelező és az építtető „közösen” döntenek úgy, hogy költségkímélés címén eltérnek kissé a tervtől, mondván, hogy elég szilárd az a talaj, így is elbírja az épület súlyát. Olyan súlyos hibát véthetünk ezzel, amire lehet, hogy nem is gondolunk. Talán a talaj minősége valóban megengedné a kisebb alapot, de az épület alapozási síkját minden esetben a fagyhatár alatt kell kialakítani, ellenkező esetben rövid idő elteltével megsüllyedhet a ház alapja! Ha később anyagi kárunk származik a nem megfelelő mélységű alapozás miatt, senkihez sem fordulhatunk majd panaszunkkal, hiszen a tervben világosan le volt írva, milyen mély alapot kell ásatni. A ház alapjának kiásásakor ne legyünk restek beleugrani néha abba a gödörbe egy mérőszalaggal, és ellenőrizzük le a munkát! Addig ne lépjünk tovább, amíg úgy nem néz ki az az árok, ahogy a tervben le van írva!

Már csak a beton beöntése van hátra. Itt érdemes kiszámolni, hogy vajon a készen házhoz szállított, vagy a helyszínen kevert beton alkalmazása a gazdaságosabb. A helyszínen kevert betonnál ne csak az alapanyagok árával számoljunk, hanem a tárolás-, valamint a keverés költségeivel is. A készen hozott beton általában homogénebb, könnyebben bedolgozható, úgynevezett földnedves beton. A beöntés előtt gondoskodni kell a vízvezeték, valamint a csatorna védőcsöveinek elhelyezéséről. A legokosabb, ha erre a munkára a vízvezeték-szerelőt kérjük meg, sok későbbi vitától óvhatjuk meg magunkat ezáltal. A betont beöntés után megfelelően tömöríteni kell. Ezt lehetőleg géppel végeztessük, tökéletesen alkalmas rá az ún. döngölőbéka, vagy rúd betonvibrátor.
Meg is volnánk, kész van a házunk alapja. Ha elég erélyesek voltunk és mindenre odafigyeltünk, nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket. Nem csak most, hanem sok évtizeden keresztül leendő házunkban is.

Előregyártott beton térkövek

Régebben nem volt ennyiféle módszer betonozással kapcsolatban. A ház körüli járda alapanyagát a kőművesek a helyszínen keverték össze, majd zsaluzást követően ott öntötték formába.
Ma már számos formájú-, és színű díszburkolatot, kerti térkövet vásárolhatunk, amelyeknek lerakása jóval egyszerűbb. De más okok is e késztermékek mellett szólnak.

MITŐL JOBB AZ ELŐREGYÁRTOTT?
Mind a családi házaknál, mind pedig a közterületi burkolatok esetében egyre nagyobb teret hódítanak az előre gyártott betonból készült térkövek. Ezek számos előnnyel rendelkeznek a régi technológiával, a helyben kevert-, és készített betonjárdákkal szemben.
Egyik előnyük változatosságukban rejlik, hiszen ezek már számos színben kaphatók, így akár egyszínű, akár színes burkolatot szeretnénk kertünkbe, ezek az előre gyártott szín-, és formagazdag betonlapok többféle alternatívát ígérnek.
Nem kell a megfelelő beton összekeverésével, zsaluzásával, kiöntésével vesződnünk. A hagyományos módon elkészített, helyben öntött járdának a mintázata adott, színezni lehet ugyan, de többféle színből már nagyon körülményes elkészítenünk a tervezett térkő-burkolatot.
A házilag öntött betont elkészülte után még rendszeresen locsolni kell, hogy ne hirtelen száradjon. Ha pedig valamilyen hibát vétettünk és megreped, akkor nagy felületet kell újra kicserélnünk belőle. Arról nem is beszélve, hogy a régi beton, és az újonnan javításként ráöntött szinte biztos, hogy egy repedéssel ismét elválik majd egymástól.

Ezzel szemben a térköveknél sérülésük esetén egyszerűen kicseréljük a meghibásodott darabot úgy, hogy az a többit nem érinti. Mivel ezek homok- vagy kavicságyba vannak rakva, és a fúgákat is csak egyszerű homok beseprésével tömítettük, nem okoz nagy gondot, ha a kövezés alatt földmunkát kell végezni. Mondjuk, egy meghibásodott vízvezeték, szennyvízcső, vagy gázvezeték miatt a térkövek könnyen felszedhetők, majd újra lerakhatók. Ezzel szemben a helyben öntött betont fel kell törni, és a munkálatok végeztével teljesen újat kell önteni helyette.

Építsünk minitavat

Kerti tó betonmedencében

A betonba öntött internet kezdeti időszakában a pánikbeteg egyetemisták felismerték az élő ellenfelek ellen játszott stratégiai és taktikai játékok izgalmát és a hálózatba kötött gépeken, grafika nélküli harcokat vívtak Építsünk minitavat felkiáltással a budapesti télikertben. Kezdetben az egyenrangú számítógépek között hoztak létre játékszervert, s a meghívott kliensek ehhez csatlakoztak. Később megjelentek az internetes szervergéppel rendelkező játékok és a télikertben épített minitavak.

Ebben a gondosan optimalizált Pr cikkben a tóépítés vps technológia alapjaival ismerkedhetünk meg. Ha megtaláltuk a tökéletes helyet, tervezzük meg, mekkora tavat szeretnénk építeni, és mennyire emeljük ki a környezetből. Jelöljük ki a tó és az azt övező támfal körvonalát. A készen kapható medrek formája és mélysége adott, azon nem tudunk változtatni. Ha mélyebb a meder, lehet, hogy félig kell a földbe süllyesztenünk, és a környékét feltöltenünk, hogy jól mutasson, egy sekélyebbet jobban ki kell emelnünk az eredeti talajszintből. Ha tófóliával dolgozunk, kedvünk szerint alakíthatjuk a formát és a méreteket. Mivel kis tavat készítünk, célszerű meredekebbre alakítani az oldalakat, különben nagyon kis víztérfogatot kapunk a felülethez képest. Ez pedig a tó vizének gyors átmelegedéséhez, és vízminőségi problémákhoz vezethet.

Készíthetünk egészen kicsi és sekély tavacskát is – ezeket azonban mocsárkertként vagy madáritatóként célszerű használni, és úgy kell kialakítani, hogy nyáron hetente legalább egyszer ki tudjuk cserélni a vizét (vagyis leereszthetőre kell készíteni)

A tavak építésénél az egyik örök probléma a kilátszó „szélek” álcázása: akár műanyag tómedret, akár fóliát használunk, mindenképp természetellenes látvány a kilógó szegély. Lapos kövekkel, kavicsokkal álcázhatjuk a partszegélyt, ezek azonban könnyen odébb csúsznak – különösen, ha a madarak is felfedezik az új itatót. Az úgynevezett tőzegbeton (tőzegtartalmú dekorációs betonféleség) jó megoldás erre a problémára – természetes hatású borítást tudunk vele elérni akár a műanyag medrek oldalán is, és kiválóan alkalmas növényültető zsebek, egyéb domborzati elemek kialakítására is.

Tőzegbeton dézsató ültetőzsebekkel

A tőzegbeton keverési arányait és technológiáját saját készítésű dézsatavaink felületének kialakításához kísérleteztük ki. Kereskedelmi forgalomban ez az anyagkeverék nem kapható. Az eljárás lényege, hogy a betonban a homok egy részét tőzeggel helyettesítjük.

Egy kerti tó építése során általában a következő „szendvicset” hozzuk létre:

1. Mederépítés: a megfelelő formát kiemeljük a talajból.
2. A medret kibéleljük homokkal, geotextíliával, esetleg mindkettővel.
3. Behelyezzük a vízzáró réteget: tófóliát vagy a műanyag medret.

Talán nem egyértelmű, mi az a geotextília, és miért tesszük a fólia alá. Ez a filcszerű anyag átengedi a vizet, de az éles kövektől, gyökérdaraboktól megóvja a fóliát, és véd az alulról támadó egerek, vakondokok és egyéb állatok ellen is. Ha kertünkben laza, homokos a talaj, nincsenek benne éles kövek vagy netán sittdarabok, akkor el is tekinthetünk az alábéleléstől, vagy a geotextíliát kiválthatjuk pár centi vastag homokréteggel.

A vízzáró réteget a tófólia biztosítja. A fekete mezőgazdasági PET fólia ugyan jóval olcsóbb, mint a tófóliák, de senkinek sem javasoljuk, hogy ezzel próbáljon tavat kialakítani. Vékony anyagról van szó, ami nagyon könnyen lyukad, hasad, és csak újszerű állapotában lehet rajta begyógyítani a szakadásokat (vasalóval össze kell olvasztania foltot és a sérült részt).

A PVC-tófólia már profi kertépítő anyag, elérhető áron beszerezhető a kertészeti árudákban. Viszonylag könnyű vele dolgozni, és még évekig jól javítható, foltozható a megfelelő ragasztók és foltozóanyagok segítségével. Hátránya, hogy a gyártáskor hozzáadott lágyító anyagok lassan távoznak belőle, és az idő múlásával egyre ridegebb, merevebb lesz. Ha nem terheljük túl, és vigyázunk rá (pl. a növények ültetésekor, takarításkor könnyű felsérteni), akár 10 éven túl is jól működhet tavunk vagy mocsárkertünk alapjaként.

A legjobb választásnak egyértelműen a gumi tófóliát tartom, sajnos ez egyben a legdrágább is (bár ár-érték aránya ma már jobb, mint a PVC-fóliáké). 10-20 év múltán is jól kezelhető, ugyanolyan puha, alakítható marad, mint mikor leraktuk a tóba, és ha megsérül, évtizedek múlva is javítható.

Amikor a medret béleljük a tófóliával, simítsuk ki jól az anyagot, de ne húzzuk feszesre! Ha melegben dolgozunk, hagyjuk inkább enyhén ráncosra a fóliát, lehűlve ugyanis zsugorodhat, és szélsőséges esetben le is húzódhat a széléről a mederbe. A felesleges anyagot szedjük ráncokba, igazítsuk el, néhány kővel súlyozzuk le a széleket a parton.

Tőzegbeton borítású dézsató

Készen is van a minitavunk, körbeültethetjük virágokkal, nagyon szépen fog mutatni  kertünkben télen is. Építsünk minitavat és télikertet, anyagszükséglet: beton, műanyag, üveg és víz

Fúrjunk téglafalba

Kevés szexibb dolog van a világon, mint egy fúrógéppel a falnak támaszkodó káromkodó férj látványa. Csak úgy egymagunkban álldogálni a falnál nem annyira izgalmas, így célszerű fúrni is egy kicsit. Egyrészt feleségünk újra belénk szeret, mert végre felkerül a polc, amiért egy éve könyörög, másrészt pedig mi magunk is újra férfinak érezzük magunkat.

Lássunk is hozzá! Adott a téglafal. Már csak egy fúrógép és néhány különböző méretű fúrószár szükséges, hogy munkához láthassunk. Fúrógépet kérjünk kölcsön, úgysem fogjuk túl sokat használni, akkor meg minek saját. Ha történetesen a szomszédjaink is hozzánk hasonló kvalitásokkal rendelkeznek barkácsolás terén, és nekik sincs fúrógépük, akkor battyogjunk el és vegyünk egyet. Meglepetések elkerülése végett a fúrógép kiválasztásakor ízlelgessük az ütve fúrás fogalmát. Keményebb falnál jól jöhet ez a funkció. Jó munkát jó szerszámmal lehet végezni, ettől függetlenül évi egy, maximum kettő furat elkészítéséhez nem feltétlenül a legdrágább gépet kell megvásárolnunk. Megvan tehát az ütve fúrásra is alkalmas készülék, jöhetnek a különböző méretű fúrószárak. Ez pusztán azért fontos, mert olyan még nem volt, hogy legalább egy furat ne mállasztotta volna szét az adott esetben indokolatlan vastagságú vakolatot. Ilyenkor ugyebár a kívántnál nagyobb, a következő méretű tiplinél viszont kisebb furatot kapunk. Ilyenkor jöhet a vastagabb fúrószár és a nagyobb odafigyelés. Vegyünk, mondjuk egy egész készletet! Általában háromféle fúrószárral találkozhatunk. Mi válasszuk a kimondottan téglafal fúrásához valót. Ezek általában ezüstszínűek és a végükön egy betét is található, olykor piros vagy sárga színnel megjelölve.


Fúrás előtt győződjünk meg róla, hogy a falban hol futnak vezetékek. Kellemetlen percektől,
sérüléstől és plusz munkától kíméljük meg magunkat. Bár a barká csolás közben szerzett sérülés is fokozza párunk libidóját, ne kockáztassunk.Használjunk védőfelszerelést. Itt nem a libidóra gondoltam.

Fúrjunk! Válasszuk ki a megfelelő méretű fúrószárat. Na de mi a megfelelő méret, merül fel joggal a kérdés. Válaszuk a majdan a furatba kerülő tipli méretével azonos vastagságú fúrót. Hatos tiplihez hatos fúrót, nyolcashoz nyolcast és így tovább. Meglepő módon a méreteket számmal jelölik a fúrón és a tiplin egyaránt. Kevés kivételtől eltekintve a falra merőleges furatokra van szükségünk, ezért a fúrógépet fúráskor igyekezzünk minden oldalról derékszögben tartani. Illesszük a fúrószárat az előzőleg, mondjuk x-szel megjelölt falfelületre. Persze úgy, hogy már benne van a fúrógépben. Kérjünk meg valakit, mondjuk a feleségünket, hogy egy bekapcsolt porszívóval álljon mellettünk és a készülék csövét tartsa a fúrási munkaterület alatt. Így nem száll össze vissza a téglapor és ismét bebizonyítottuk, hogy milyen figyelmesek vagyunk. Enyhe előtolással kezdjünk el fúrni. Nem kell állat módjára nekiugrani a falnak. Hagyjuk, hogy a fúrófej dolgozzon. Mikor túljutottunk a vakolaton és jön a tégla, akkor aztán mindent bele! Persze csak ésszel, mert azt ugye nem tudjuk, hogy mikor érünk el a tégla üregéhez. Ha nem figyelünk, akkor megszalad a kezünk és úgy fejeljük le a falat, mint vasorrú bába a patkómágnest. Valamivel mélyebb furatot készítsünk, mint a furatba szánt tipli hossza. Erre van magyarázat is, de az most lényegtelen. Azt hogy milyen mély a furatunk egy egyszerű módszerrel ellenőrizhetjük le. Húzzuk ki a fúrót a falból és, úgynevezett szemrevételezéses módszerrel, vizsgáljuk meg, hogy meddig téglaporos. Na, olyan mély a furat. Elvileg kész is vagyunk. Az elkészült furatot érdemes nézegetni egy kicsit, esetleg fotót is készíthetünk róla, amit körbe küldhetünk a béna barátainknak. Mindenképpen legyünk büszkék magunkra, mert nem mindenki ügyeskedne ezt  megcsinálni  otthonába.

Betonfal, födém, aljzat vágása, fúrása

A falfúrás nem egy mindennapos dolog. A vasbeton nagyarányú elterjedése óta nőtt meg az igény arra, hogy a betonba, vasbetonba, falakba, alaptestekbe, támfalakba nyílásokat, furatokat készítsenek.

A hagyományos véséses-ütvefúrós technika sok porral, nagy zajjal, pontatlan felületekkel és hosszú kivitelezési idővel járt. És ami még fontosabb, hogy a rázkódás, vibráció miatt statikailag meg nem engedhető repedések keletkezhettek a megmaradó tartó szerkezetekben.

Ennek a problémának a megoldására fejlesztették ki a gyémántszemcsés, gyémántszegmenses technológiát. A lényege, hogy a betont nem ütőmunkával törik szét, hanem a gyémánt tartalmú szerszámok segítségével egyszerűen elvágják, elforgácsolják a betonban lévő kavicsokat, betonvasat és cementet. Elvégre a gyémánt a világ legkeményebb anyaga ….

A beton elvágása során a beton és a szerszám is jelentősen felmelegedne, amit hűtővízzel akadályoznak meg. A hűtővíznek több előnye is van: nem melegszik fel a gyémántszerszám, a víz a vágatból kimossa az elforgácsolt betontörmeléket, és megakadályozza a porképződést is. A gyémánttechnológia sok előnnyel jár: nem okoz repedéseket a megmaradó részekben, az elvágott, kifúrt felületek méretpontosak, sima felületűek lesznek. A kisebb a zajterhelés és minimális a porképződés miatt környezetbarát ez a technológia, a kevesebb élőmunka-igény miatt gyorsabb és összességében gazdaságosabb a réginél.

Az utóbbi 30 évben a gyémántszerszámoknak egész családja alakult ki, a nagyarányú elterjedésnek köszönhetően a beton vágása, beton fúrása gyémántszerszámokkal már a családi házak, panellakások tulajdonosainak is elérhető közelségbe került.