Gyors betonkerítés

Ha régi kerítésünk már tönkre ment, ideje lecserélni egy tartósabb kerítésre. Beton kerítésnél általában nincs szükség alapra, csak különleges esetekben, ezért gyorsan beépíthető. A betonoszlopok szakszerű beépítése után hosszú ideig nem lesz rá gondunk.

Ha lejtős a területünk, akkor a legegyszerűbb a folyamatos lépcsőztetés. Az alsó betonelem egy része a földbe kerül. Magas kvarctartalmuknak köszönhetően a betonkerítés elemek nem szívják be a földből a nedvességet.

A beton felületnek akár más színt is adhatunk. Eredetiben a gyors kerítés beton szürke színű, de bármilyen kültéri lábazatfestékkel színezhető. A legbiztosabb megoldás ha először fehér színnel átkenjük az egészet, hogy a kerítés beton szürke alapszíne helyett, fehér legyen. A kerítés festhető ecsettel, hengerrel vagy akár szórópisztollyal is. Mintásra is átvarázsolhatjuk.

Sérült betonfelületek kezelése

Az építőipar egyik fő építési anyaga napjainkban a beton. Idő múltán sérül, de nem kell lecserélnünk, előnye, hogy  felújítható. Szinte bármilyen formájú szerkezetet ki tudunk alakítani belőle, a kellő szilárdsággal és tartóssággal. A betonszerkezeteket készíthetjük acél-erősítéssel (vasbeton), illetve anélkül. Mivel a betonnak önmagában nagyon csekély a húzószilárdsága, (a nyomószilárdság értékének tizede), ezért általában szükséges acélbetétet beépíteni.

Sérülések megelőzése
Abban az esetben, ha gyenge minőségű betonkeveréket használunk, nem tartjuk be a technológiai utasításokat, vagy nem vesszük figyelembe az időjárási körülmények lehetséges hatásait, nagy valószínűséggel számolhatunk kedvezőtlen következményekkel. Ezek a problémák jelentkezhetnek a beton kötése, szilárdulása alatt, és azután is.
Nagyméretű szerkezetek kivitelezésekor célszerű és egyben biztonságos transzportbeton használata, amit különböző recepturákból az igényeknek megfelelően, szigorú ellenőrzés mellett állítanak elő. A betonüzemben kevert beton minősége jobb és egyenletesebb, mint a házilag készített betonkeveréké. Az otthon kevert betonnál általában nem ideális a cement-víz arány, ennek hatására csökken a beton szilárdsága, romlik a fagyállósága, és nő az utókezelésre való érzékenysége.

Amennyiben mégis házibeton készítésére adnánk a fejünket, úgy fokozottan ügyeljünk az arányok betartására. A feleslegesen - a bedolgozhatóság javítása érdekében - adagolt víz rövidtávú hatásainál sokkal fontosabbak a beton tartósságára gyakorolt hatások. A túl sok víz a betonban szilárdság-csökkenéshez vezet, repedéseket okozhat!
A friss betonkeveréket a keverés után a lehető legrövidebb időn belül a zsaluzatba kell juttatni, és késedelem nélkül el kell kezdeni az előírt szakszerű tömörítést (vibrálást). A legfontosabb az elkészült betonszerkezet szabadon álló felületeinek nedvesen tartása - így elkerülhetők a korai száradási, zsugorodási repedések. Ez történhet permetezéssel, nedvesített vászonnal (terfil, juta) történő takarással, vagy párazáró szer felhordásával. A betonfelületet közvetlenül vízsugárral locsolni nem szabad, mert a víz romboló hatása miatt a felület károsodhat és esztétikailag is kifogásolható lesz.
Talajjal érintkező szerkezetek esetében nagyon fontos, hogy a beton alapjául szolgáló réteg megfelelően szilárd és kellően tömörített legyen. Erre a célra kiválóan alkalmas a kavicságyazat, ami megakadályozza a víz feljutását a megszilárdult betonhoz, ugyanis a porózus talajokra jellemző kapillárishatás megszűnik. A kavicságyra kerülő fóliaréteg pedig útját állja a betonból a talaj felé igyekvő víznek, gátolva a beton korai kiszáradását.

Kezelés, javítás

• A betonfelületen keletkező repedéseknek számos oka lehet, néhány közülük:
• Dilatációs hézag hiánya miatt keletkező repedés
• Mechanikai sérülésből származó repedés
• Zsugorodási repedés
• Korrózió (beton karbonátosodása) okozta repedések

Dilatációs hézag hiánya miatt keletkező repedés

Dilatáción a mai műszaki gyakorlat az anyagi folytonosság tudatos és tervezett megszakítását érti. Ez az úgynevezett tágulási, mozgási hézag. Abban az esetben, ha egy szerkezet folytonossága akaratunk ellenére megszakad, öndilatációról beszélünk - ez általában szabálytalan. A dilatáció irányított kialakításának célja, hogy a szerkezetet feleslegesen terhelő erőhatásokat megelőzzük.

A dilatációs repedések javítása

Ez a repedés akkor keletkezik, ha a betonszerkezetet nem, vagy nem megfelelő helyen szakították meg. A repedés csak a betonburkolat utólagos dilatálásával javítható.

A szabálytalanul keletkezett repedéstől 10-20 cm távolságra egyenes vonalú vágást kell készíteni a betonfelületen. Amennyiben csak dilatációs hézagról van szó, úgy elég a bevágást a burkolat vastagságának a 2/3-áig elkészíteni. Ha a dilatáció egyben tágulási hézag is, akkor a betonburkolatot teljes mértékben át kell vágni.

A szabálytalan repedést ki kell tágítani, mélyíteni, erre legalkalmasabb a száraz gyémántkoronggal felszerelt gyorsvágógép. A megfelelően mélyített, kitágított repedést porszívózással és mosással portalanítani kell. A kitisztított vájatba műgyantaalapú anyagot kell juttatni, ami viszonylag gyorsan megszilárdul. Ma már nem probléma, a magyar piacon számos műgyantás javítóanyag található.