2013. május 28.

Előregyártott beton térkövek

Régebben nem volt ennyiféle módszer betonozással kapcsolatban. A ház körüli járda alapanyagát a kőművesek a helyszínen keverték össze, majd zsaluzást követően ott öntötték formába.
Ma már számos formájú-, és színű díszburkolatot, kerti térkövet vásárolhatunk, amelyeknek lerakása jóval egyszerűbb. De más okok is e késztermékek mellett szólnak.

MITŐL JOBB AZ ELŐREGYÁRTOTT?
Mind a családi házaknál, mind pedig a közterületi burkolatok esetében egyre nagyobb teret hódítanak az előre gyártott betonból készült térkövek. Ezek számos előnnyel rendelkeznek a régi technológiával, a helyben kevert-, és készített betonjárdákkal szemben.
Egyik előnyük változatosságukban rejlik, hiszen ezek már számos színben kaphatók, így akár egyszínű, akár színes burkolatot szeretnénk kertünkbe, ezek az előre gyártott szín-, és formagazdag betonlapok többféle alternatívát ígérnek.
Nem kell a megfelelő beton összekeverésével, zsaluzásával, kiöntésével vesződnünk. A hagyományos módon elkészített, helyben öntött járdának a mintázata adott, színezni lehet ugyan, de többféle színből már nagyon körülményes elkészítenünk a tervezett térkő-burkolatot.
A házilag öntött betont elkészülte után még rendszeresen locsolni kell, hogy ne hirtelen száradjon. Ha pedig valamilyen hibát vétettünk és megreped, akkor nagy felületet kell újra kicserélnünk belőle. Arról nem is beszélve, hogy a régi beton, és az újonnan javításként ráöntött szinte biztos, hogy egy repedéssel ismét elválik majd egymástól.
Ezzel szemben a térköveknél sérülésük esetén egyszerűen kicseréljük a meghibásodott darabot úgy, hogy az a többit nem érinti. Mivel ezek homok- vagy kavicságyba vannak rakva, és a fúgákat is csak egyszerű homok beseprésével tömítettük, nem okoz nagy gondot, ha a kövezés alatt földmunkát kell végezni. Mondjuk, egy meghibásodott vízvezeték, szennyvízcső, vagy gázvezeték miatt a térkövek könnyen felszedhetők, majd újra lerakhatók. Ezzel szemben a helyben öntött betont fel kell törni, és a munkálatok végeztével teljesen újat kell önteni helyette.

2013. május 24.

Építsünk minitavat

Kerti tó betonmedencében

A betonba öntött internet kezdeti időszakában a pánikbeteg egyetemisták felismerték az élő ellenfelek ellen játszott stratégiai és taktikai játékok izgalmát és a hálózatba kötött gépeken, grafika nélküli harcokat vívtak Építsünk minitavat felkiáltással a budapesti télikertben. Kezdetben az egyenrangú számítógépek között hoztak létre játékszervert, s a meghívott kliensek ehhez csatlakoztak. Később megjelentek az internetes szervergéppel rendelkező játékok és a télikertben épített minitavak.

Ebben a gondosan optimalizált Pr cikkben a tóépítés vps technológia alapjaival ismerkedhetünk meg. Ha megtaláltuk a tökéletes helyet, tervezzük meg, mekkora tavat szeretnénk építeni, és mennyire emeljük ki a környezetből. Jelöljük ki a tó és az azt övező támfal körvonalát. A készen kapható medrek formája és mélysége adott, azon nem tudunk változtatni. Ha mélyebb a meder, lehet, hogy félig kell a földbe süllyesztenünk, és a környékét feltöltenünk, hogy jól mutasson, egy sekélyebbet jobban ki kell emelnünk az eredeti talajszintből. Ha tófóliával dolgozunk, kedvünk szerint alakíthatjuk a formát és a méreteket. Mivel kis tavat készítünk, célszerű meredekebbre alakítani az oldalakat, különben nagyon kis víztérfogatot kapunk a felülethez képest. Ez pedig a tó vizének gyors átmelegedéséhez, és vízminőségi problémákhoz vezethet.

Készíthetünk egészen kicsi és sekély tavacskát is – ezeket azonban mocsárkertként vagy madáritatóként célszerű használni, és úgy kell kialakítani, hogy nyáron hetente legalább egyszer ki tudjuk cserélni a vizét (vagyis leereszthetőre kell készíteni)
A tavak építésénél az egyik örök probléma a kilátszó „szélek” álcázása: akár műanyag tómedret, akár fóliát használunk, mindenképp természetellenes látvány a kilógó szegély. Lapos kövekkel, kavicsokkal álcázhatjuk a partszegélyt, ezek azonban könnyen odébb csúsznak – különösen, ha a madarak is felfedezik az új itatót. Az úgynevezett tőzegbeton (tőzegtartalmú dekorációs betonféleség) jó megoldás erre a problémára – természetes hatású borítást tudunk vele elérni akár a műanyag medrek oldalán is, és kiválóan alkalmas növényültető zsebek, egyéb domborzati elemek kialakítására is.

Tőzegbeton dézsató ültetőzsebekkel

A tőzegbeton keverési arányait és technológiáját saját készítésű dézsatavaink felületének kialakításához kísérleteztük ki. Kereskedelmi forgalomban ez az anyagkeverék nem kapható. Az eljárás lényege, hogy a betonban a homok egy részét tőzeggel helyettesítjük.

Egy kerti tó építése során általában a következő „szendvicset” hozzuk létre:
  1. Mederépítés: a megfelelő formát kiemeljük a talajból.
  2. A medret kibéleljük homokkal, geotextíliával, esetleg mindkettővel.
  3. Behelyezzük a vízzáró réteget: tófóliát vagy a műanyag medret.


Talán nem egyértelmű, mi az a geotextília, és miért tesszük a fólia alá. Ez a filcszerű anyag átengedi a vizet, de az éles kövektől, gyökérdaraboktól megóvja a fóliát, és véd az alulról támadó egerek, vakondokok és egyéb állatok ellen is. Ha kertünkben laza, homokos a talaj, nincsenek benne éles kövek vagy netán sittdarabok, akkor el is tekinthetünk az alábéleléstől, vagy a geotextíliát kiválthatjuk pár centi vastag homokréteggel.

A vízzáró réteget a tófólia biztosítja. A fekete mezőgazdasági PET fólia ugyan jóval olcsóbb, mint a tófóliák, de senkinek sem javasoljuk, hogy ezzel próbáljon tavat kialakítani. Vékony anyagról van szó, ami nagyon könnyen lyukad, hasad, és csak újszerű állapotában lehet rajta begyógyítani a szakadásokat (vasalóval össze kell olvasztania foltot és a sérült részt).


A PVC-tófólia már profi kertépítő anyag, elérhető áron beszerezhető a kertészeti árudákban. Viszonylag könnyű vele dolgozni, és még évekig jól javítható, foltozható a megfelelő ragasztók és foltozóanyagok segítségével. Hátránya, hogy a gyártáskor hozzáadott lágyító anyagok lassan távoznak belőle, és az idő múlásával egyre ridegebb, merevebb lesz. Ha nem terheljük túl, és vigyázunk rá (pl. a növények ültetésekor, takarításkor könnyű felsérteni), akár 10 éven túl is jól működhet tavunk vagy mocsárkertünk alapjaként.

A legjobb választásnak egyértelműen a gumi tófóliát tartom, sajnos ez egyben a legdrágább is (bár ár-érték aránya ma már jobb, mint a PVC-fóliáké). 10-20 év múltán is jól kezelhető, ugyanolyan puha, alakítható marad, mint mikor leraktuk a tóba, és ha megsérül, évtizedek múlva is javítható.

Amikor a medret béleljük a tófóliával, simítsuk ki jól az anyagot, de ne húzzuk feszesre! Ha melegben dolgozunk, hagyjuk inkább enyhén ráncosra a fóliát, lehűlve ugyanis zsugorodhat, és szélsőséges esetben le is húzódhat a széléről a mederbe. A felesleges anyagot szedjük ráncokba, igazítsuk el, néhány kővel súlyozzuk le a széleket a parton.



Tőzegbeton borítású dézsató

Készen is van a minitavunk, körbeültethetjük virágokkal, nagyon szépen fog mutatni  kertünkben télen is. Építsünk minitavat és télikertet, anyagszükséglet: beton, műanyag, üveg és víz

2013. május 20.

Fúrjunk téglafalba


Kevés szexibb dolog van a világon, mint egy fúrógéppel a falnak támaszkodó káromkodó férj látványa. Csak úgy egymagunkban álldogálni a falnál nem annyira izgalmas, így célszerű fúrni is egy kicsit. Egyrészt feleségünk újra belénk szeret, mert végre felkerül a polc, amiért egy éve könyörög, másrészt pedig mi magunk is újra férfinak érezzük magunkat.

Lássunk is hozzá! Adott a téglafal. Már csak egy fúrógép és néhány különböző méretű fúrószár szükséges, hogy munkához láthassunk. Fúrógépet kérjünk kölcsön, úgysem fogjuk túl sokat használni, akkor meg minek saját. Ha történetesen a szomszédjaink is hozzánk hasonló kvalitásokkal rendelkeznek barkácsolás terén, és nekik sincs fúrógépük, akkor battyogjunk el és vegyünk egyet. Meglepetések elkerülése végett a fúrógép kiválasztásakor ízlelgessük az ütve fúrás fogalmát. Keményebb falnál jól jöhet ez a funkció. Jó munkát jó szerszámmal lehet végezni, ettől függetlenül évi egy, maximum kettő furat elkészítéséhez nem feltétlenül a legdrágább gépet kell megvásárolnunk. Megvan tehát az ütve fúrásra is alkalmas készülék, jöhetnek a különböző méretű fúrószárak. Ez pusztán azért fontos, mert olyan még nem volt, hogy legalább egy furat ne mállasztotta volna szét az adott esetben indokolatlan vastagságú vakolatot. Ilyenkor ugyebár a kívántnál nagyobb, a következő méretű tiplinél viszont kisebb furatot kapunk. Ilyenkor jöhet a vastagabb fúrószár és a nagyobb odafigyelés. Vegyünk, mondjuk egy egész készletet! Általában háromféle fúrószárral találkozhatunk. Mi válasszuk a kimondottan téglafal fúrásához valót. Ezek általában ezüstszínűek és a végükön egy betét is található, olykor piros vagy sárga színnel megjelölve.


Fúrás előtt győződjünk meg róla, hogy a falban hol futnak vezetékek. Kellemetlen percektől,
sérüléstől és plusz munkától kíméljük meg magunkat. Bár a barká csolás közben szerzett sérülés is fokozza párunk libidóját, ne kockáztassunk.Használjunk védőfelszerelést. Itt nem a libidóra gondoltam.

Fúrjunk! Válasszuk ki a megfelelő méretű fúrószárat. Na de mi a megfelelő méret, merül fel joggal a kérdés. Válaszuk a majdan a furatba kerülő tipli méretével azonos vastagságú fúrót. Hatos tiplihez hatos fúrót, nyolcashoz nyolcast és így tovább. Meglepő módon a méreteket számmal jelölik a fúrón és a tiplin egyaránt. Kevés kivételtől eltekintve a falra merőleges furatokra van szükségünk, ezért a fúrógépet fúráskor igyekezzünk minden oldalról derékszögben tartani. Illesszük a fúrószárat az előzőleg, mondjuk x-szel megjelölt falfelületre. Persze úgy, hogy már benne van a fúrógépben. Kérjünk meg valakit, mondjuk a feleségünket, hogy egy bekapcsolt porszívóval álljon mellettünk és a készülék csövét tartsa a fúrási munkaterület alatt. Így nem száll össze vissza a téglapor és ismét bebizonyítottuk, hogy milyen figyelmesek vagyunk. Enyhe előtolással kezdjünk el fúrni. Nem kell állat módjára nekiugrani a falnak. Hagyjuk, hogy a fúrófej dolgozzon. Mikor túljutottunk a vakolaton és jön a tégla, akkor aztán mindent bele! Persze csak ésszel, mert azt ugye nem tudjuk, hogy mikor érünk el a tégla üregéhez. Ha nem figyelünk, akkor megszalad a kezünk és úgy fejeljük le a falat, mint vasorrú bába a patkómágnest. Valamivel mélyebb furatot készítsünk, mint a furatba szánt tipli hossza. Erre van magyarázat is, de az most lényegtelen. Azt hogy milyen mély a furatunk egy egyszerű módszerrel ellenőrizhetjük le. Húzzuk ki a fúrót a falból és, úgynevezett szemrevételezéses módszerrel, vizsgáljuk meg, hogy meddig téglaporos. Na, olyan mély a furat. Elvileg kész is vagyunk. Az elkészült furatot érdemes nézegetni egy kicsit, esetleg fotót is készíthetünk róla, amit körbe küldhetünk a béna barátainknak. Mindenképpen legyünk büszkék magunkra, mert nem mindenki ügyeskedne ezt  megcsinálni  otthonába.


2013. május 16.

Betonfal, födém, aljzat vágása, fúrása

A falfúrás nem egy mindennapos dolog. A vasbeton nagyarányú elterjedése óta nőtt meg az igény arra, hogy a betonba, vasbetonba, falakba, alaptestekbe, támfalakba nyílásokat, furatokat készítsenek.

A hagyományos véséses-ütvefúrós technika sok porral, nagy zajjal, pontatlan felületekkel és hosszú kivitelezési idővel járt. És ami még fontosabb, hogy a rázkódás, vibráció miatt statikailag meg nem engedhető repedések keletkezhettek a megmaradó tartó szerkezetekben.

Ennek a problémának a megoldására fejlesztették ki a gyémántszemcsés, gyémántszegmenses technológiát. A lényege, hogy a betont nem ütőmunkával törik szét, hanem a gyémánt tartalmú szerszámok segítségével egyszerűen elvágják, elforgácsolják a betonban lévő kavicsokat, betonvasat és cementet. Elvégre a gyémánt a világ legkeményebb anyaga ….

A beton elvágása során a beton és a szerszám is jelentősen felmelegedne, amit hűtővízzel akadályoznak meg. A hűtővíznek több előnye is van: nem melegszik fel a gyémántszerszám, a víz a vágatból kimossa az elforgácsolt betontörmeléket, és megakadályozza a porképződést is. A gyémánttechnológia sok előnnyel jár: nem okoz repedéseket a megmaradó részekben, az elvágott, kifúrt felületek méretpontosak, sima felületűek lesznek. A kisebb a zajterhelés és minimális a porképződés miatt környezetbarát ez a technológia, a kevesebb élőmunka-igény miatt gyorsabb és összességében gazdaságosabb a réginél.

Az utóbbi 30 évben a gyémántszerszámoknak egész családja alakult ki, a nagyarányú elterjedésnek köszönhetően a beton vágása, beton fúrása gyémántszerszámokkal már a családi házak, panellakások tulajdonosainak is elérhető közelségbe került.