Higiénia és fertőtlenítés a fogorvosi rendelőben

A csíramentes környezet biztosítása Budapesten

Fertőtlenítés a fogorvosi rendelőben

A fogorvosi rendelőben a helyiségek, a beavatkozási területek és a felszerelések tisztítása és fertőtlenítése alapvető eljárás a kezelő személyzet és a betegek biztonságának érdekében. A biológiai kockázat a különféle mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok jelenlétéből származik, amelyek beszennyezik a levegőt, a vizet és a munkafelületeket. A mikroorganizmusokkal szembeni fellépés azt jelenti, hogy megszüntetik jelenlétüket a fertőzések kockázatának elkerülése érdekében.

A nem sterilizálható eszközök tisztítását és fertőtlenítését az orvos munkáját segítő aszisztenciának kell elvégeznie megfelelő fertőtlenítő- és tisztítószerek felhasználásával.

A fogorvosi rendelő felületeinek és működési területének teljes tisztítása, fertőtlenítése fontos, hiszen ezeket megérintve a beavatkozási területekre kerülhetnek a szennyeződések.

A tisztasági előírások betartása

• A fogorvosi berendezések megtisztítását el kell végezni minden nap, hiszen ezek nem sterilizálhatóak, nem cserélhetőek napi szinten, ezért alkohol alapú fertőtlenítőszerrel (oldatban vagy spray-vel) kell az eljárást elvégezni.
• Minden olyan területet, amelyre vér, vagy nyálfröccsenés kerülhet, fóliával (többnyire polietilén) kell lefedni, hogy csökkenjen a beavatkozás környezetének szennyeződése. Minden kezelt beteg után a védőfóliákat ki kell cserélni, a felületeket meg kell tisztítani és fertőtleníteni.
• Erős nyálszívók segítségével is csökkentik a szájból kikerülő anyagok, a vér, a nyál, a munka során használt víz és aeroszolok kültérbe kerülésének esélyét, melyek fröccsenése fokozott környezeti szennyeződéssel járna.
• Annak elkerülése érdekében, hogy a munkafelületek és eszközök ne szennyeződjenek idejekorán, a szükséges műszereket kizárólag a beavatkozás kezdete előtt tanácsos előkészíteni.

A fertőtlenítésnek a következőkre kell kiterjednie különös hangsúllyal:

• a kezelőfotel fejtámlája
• a fogászati egység kezelőpanelje
• a fogorvosi lámpa fogantyúi
• a fogászati egység lámpakapcsolói
• a radiológiai berendezés vezérlése

Ezek fertőtlenítése minden egyes beteg után kötelező érvényű.

A fogászati vízrendszer fertőtlenítése

 Kiemelt jelentőségű a fogászati egység vízrendszerének a fertőtlenítése is, melynek elsődleges célja a baktérium terhelés csökkentése. Ezen művelet végrehajtásának gyakorisága és technikája változó, a tényleges felhasználás mértékétől függően, az előírásnak megfelelelően kell eljárni.

Tisztítás hiányában a belső hidraulikavezetékekben lehetővé válik a nemkívánatos mikrobiális növényvilág kialakulása, a baktériumok pangása, elszaporodása.

A fogorvosi eszközök fertőtlenítését tehát minden nap el kell végezni speciális lemosószerekkel, baktériumölő, gombaölő, virucid vagy mycobactericid termékekkel, spray-fertőtlenítőszerekkel. Továbbá, igen fontos a helyiség szellőztetése, az egészségügyi hulladék ártalmatlanítása és a szennyezet padló megtisztítása.

A fertőtlenítőszer típusának megválasztása alkalmazásuktól függően változik, lehetnek oldatok, vagy szilárd, higítandó szerek, melyek a kereskedelemben beszerezhetőek. A lényeg, hogy a tisztítószerek előírásszerű alkalmazásával egészséges és biztonságos környezetet teremtsenek betegek és dolgozók számára egyaránt.

A szennyvíz mint erőforrás. Vízkezelés

Szennyvíztisztítás és vízkezelés

Míg az ivóvíz mindenkinek szívügye, a legtöbb ember a lehető legkevesebb időt tölt azzal, hogy gondoljon a szennyvízre, amelyet napi szinten a zuhanyzók, fürdőkádak, mosdók, mosogatógépek és WC-k termelnek. Arra még kesebben gondolnak, hogy megfelelő technikákkal a szennyvíz értékes erőforrássá válhat.

Átlagosan minden amerikainak napi 60 gallonnyi vizet használ el olyan célokra, amelyek magukban foglalják a WC-k öblítését, a zuhanyozást és a mosást. Ez a szám könnyen megduplázódhat, ha a kültéri felhasználásokra, például a pázsit öntözésére és a medencék kitöltésére is sor kerül.

A felhasznált víz nagy része végül szennyvízzé válik, amelyet a természetbe történő kibocsátás előtt tisztítani kell. És ez a kezelés sok energiát igényel. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint a víz- és szennyvíztisztító létesítmények a települési energiaköltségek több mint egyharmadát teszik ki.

Szerves anyagokból származó energia

A  szennyvízmérnökök értik a szennyvíz értékét, amelyre inkább eszközként, mint hulladékként tekintnek. Ez az oka annak, hogy egyesek ehelyett „használt víznek” hívják, és arra utalnak, amit a legtöbb ember szennyvíztisztító telepnek és vízkészlet-visszanyerő létesítménynek hív.

A szennyvíz valójában a kezeléséhez szükséges energiamennyiség több mint háromszorosát tartalmazza. Az energia egy részének a felhasználása az anaerob emésztés, egy természetes folyamat, amelynek során a mikroorganizmusok zsírból és más szennyvízben lévő szerves anyagokból táplálkoznak, és biogázt állítanak elő. A biogáz körülbelül 50% metánt tartalmaz, amelyet megújuló tüzelőanyagként lehet felhasználni kazánok, kemencék és fűtési rendszerek számára, vagy turbinákban villamosenergia-előállításhoz.

Tápanyagok kinyerése a szennyvízből

A szennyvíz tápanyagokat is tartalmaz, például nitrogént és foszfort, amelyek nélkülözhetetlenek a növények növekedéséhez. A jelenlegi szennyvízkezelési folyamatokban energiát használunk arra, hogy a szennyvízben lévő ammóniát, amely többnyire a vizeletből származik, nitrogéngá alakítsuk. Az iparágak azonban nagy mennyiségű földgázt használnak a nitrogén-gáz ammóniává történő átalakításához, elsősorban műtrágya előállítására a Haber-Bosch-folyamat során.

Nyilvánvaló, hogy sokkal hatékonyabb az ammónia közvetlenül a szennyvízből történő kinyerése anélkül, hogy átalakulna. Az egyik módszer a már forgalomban lévő vizelet-elvezető WC-k használata a vizelet elválasztására más szennyvízforrásoktól. Ezután a gyűjtött vizelet műtrágyaként felhasználható fertőtlenítés után.

Fonalféreg a vízben

Ivóvízkezelés és féregtelenítés

Fonálféreg elpusztítása, kezelése

A fonálférgek a Földön mindenütt megtalálhatók, így az ivóvízben is. Kivételt csupán a levegő és a szabad víz jelent, mert sem repülni, sem pedig a vízben szabadon lebegni nem képes.

A Nematodák jelentős része a legkülönbözőbb vizek fenekén vagy vízinövényeken él. Megtalálhatók a tenger örökké sötét mélységeiben, a folyamokban, patakokban, tavakban és pocsolyákban, a hévforrásokban és a nem megfelelően kezelt ivóvízhálózatokban is.

Vízben élő fonalféreg

A vízben élők közül egyesek meghatározott körülményekhez alkalmazkodtak, így egyes fajok csak az Atlani-óceán Közép Amerikai partjai előtt levő Sargasso-tenger hínárosaiban élnek, míg mások a legkisebb vízgyülemlések lakói, egyesek pedig a levelek érzugaiban összegyűlt vízcseppekben vagy fák kérgén levő nyálkában élnek. A fonalférgek megélnek a biofilmben is, ezért célszerű fertőtleníteni azt.

Találhatunk fonalférgeket a nedves talajban, a sivatagok homokjában is. Nyilvánvaló azonban, hogy előnyösebb létfeltételeket biztosít számukra a nyirkos, bomló, rothadó anyagokban gazdagabb talaj. Tömeges előfordulásukra jellemző, hogy egy holdnyi szántóföldön, 15 cm-es mélységig mintegy 600 millió példány található.

Élősködő férgek

A fonalféreg számos csoportja élőlények élősködője lehet. Részben növényekben, részben pedig állatokban élősködnek, s gazdáik között egyaránt találunk gerinceseket és gerincteleneket. A parazita Nematodáknak, fonálférgeknek óriási gazdasági és egészségügyi jelentőségük van.

A növényekben élősködő fajok rendkívül kártékonyak. Ilyen például a burgonya egyik legjelentősebb kártevője. Az állatok és az emberek élősködői között sok fajuk súlyos betegségeket okoz, nálunk a trichia fordul elő jelentős számban.

Védekezés a fonalférgek ellen

A fonálférgek a tápcsatornába kerülve képesek megfertőzni a gazdatesteket, ezért a megfelelő higiénia betartásával, az ivóvíz és az élelmiszer fertőtlenítésével elpusztíthatók.

Mivel a haszonállatok fejlődését is befolyásolják, a termés minőségét is csökkentik, ezért érdemes az öntözővizet és az állatok itatóvizét is klór-dioxiddal kezelni, ami elpusztítja ezeket a kártevőket.

Szennyvízelhelyezés és -tisztítás

Példák az ivóvíz kezelésre

 Környezetvédelem: fertőtlenítés a tiszta vízért

Szennyvíztisztító telep - ivóvízkezelés

Az ivóvízkezelés egyik fontos része a szennyvízkezelés -tisztítás, a vizek fertőtlenítése. A hatékony módszerek mellett meg kell találni a leggazdaságosabb, bárhol megvalósítható és marketing szempontokból is megoldásokat. A világszerte többféle kísérleti program is indult, melyek a szennyvíz elhelyezésére és kezelésére irányulnak.

Németországban a Göttingen Egyetem által működtetett ivóvízkezelő és szennyvízkezelő telep egy 2500 lakosú község szükségleteit vizsgálja és kísérletezi ki a vízkezelés legjobb módszereit.

A szennyvíztelep működése

A szennyvízkezelés során mechanikai tisztítást végeznek, majd az elhelyezést egy nyomócsövön keresztül végeznek, mellyel egy két kilométerrel távolabb fekvő területre juttatják a használt vizet. A 22 ha nagyságú terület korábban a vasércbánya ülepítőmedencéje volt, mely hosszú ideje használaton kívül állt. A szennyvizet ezen a területen két osztóárok segítségével osztják szét. Egy-egy ilyen árok 1 m széles, 30 m hosszú és 60 cm mély, kibetonozott szelvénnyel és vízszintesre beállított bukóéllel ellátva. A szennyvíz a bukóélen keresztül egyenletesen szivárog ki az árok egyik hosszanti oldalán és terül szét a környező területen.

A szennyvíz természetes tisztítása

Az osztóárok egyik ágán egy nádas található, a növényzettel sűrűn benőtt talajon átszivárgó víz megtisztul ezen a területen. A beadagolástól 80-100 m távolságban kialakított mintavételi helyeken végzett vizsgálat megállapította, hogy a szennyvíz:

• 30 mg/l nitrogéntartalma 1,0 mg/l-re,
• 30 mg/l foszfortartalma 0,1 mg/l-re csökken.