Betonozás hideg, téli időben

Nem egyszerű hidegben betonozni. Amikor az ember (sok jó tanács ellenére, mégiscsak) nekiáll hideg időben betonozni, (mert kénytelen!) tanácsos az alábbi gondolatokkal, és teendőkkel - még jó időben - megbarátkozni.

Mikortól számít az idő "hidegnek" a betonozás szempontjából? Ez az időszak Magyarországon, általában október közepétől, április közepéig tart, amikor három nap átlag hőmérsékleti maximuma nem haladja meg a +15 C°-ot! Ennél még pontosabban, a téli betonozás minősége érdekében a legfontosabb teendőket, az éjszakai minimum hőmérséklet alapján, az alábbi hőmérsékleti fokozatokkal határozhatjuk meg.

Általánosan megfogalmazható, hogy a betonkeverék előállítása során előtérbe kerülnek a magasabb fajlagos felülettel rendelkező, magasabb hőfejlődéssel induló, és gyorsabb szilárdulási sebességgel rendelkező portland, kohósalakportland, pernyeportland cementek. Hasznos az alacsony víz-cement tényezővel rendelkező, (általában magasabb szilárdságú) betonösszetétel használata. Adalékszerek tekintetében, fagyásgátló (szilárdulás vagy kötésgyorsító), képlékenyítő, légbuborékképző szerek egyaránt alkalmazhatóak, amennyiben másodlagos mellékhatásuk nem késleltetnek, illetve kloridot nem tartalmaznak.

Betonozni fagyott talajra, fagyott szerkezeti részre, jeges, havas zsaluzatba nem szabad. A zsaluzatba töltött betont gondosan tömöríteni szükséges. A betonozott szerkezeti részt késlekedés nélkül meg kell védeni a hőveszteség és a szél, (léghuzat) káros hűtő hatása ellen. A zsaluzatot célszerű hőszigeteléssel ellátni. Födém betonozás esetén, közvetlenül a bedolgozás után, a teljes felső felületet hőszigetelő védelemmel célszerű ellátni. A födémek alsó síkjának lehűlését, az alatta lévő szint homlokzatainak teljes zárásával, pillérvázas épület esetén teljes körbe fóliázással és szükség esetén fűtéssel kell megakadályozni. Pillérek, falak esetén a terfiles hőszigetelés alapvető követelmény. Tartós hideg esetén fel kell készülni a zsaluzat és az elkészült szerkezet fűtésére. Ha a kész szerkezet hőmérséklete a szilárdulás alatt fagypont alá süllyed, akkor a kizsaluzás időpontját legalább a fagyos napok számának kettőszeresével megnyújtani szükséges. Célszerű lehet a szerkezetben megfelelő méretű csődarab bebetonozása annak érdekében, hogy a beton belső hőmérsékletét regisztrálni tudjuk. A kivitelezés során több sorozat mintavétel indokolt, amelynek felét szabványosan, felét a szerkezettel azonos módon célszerű tárolni.


I. Fokozat, +5 és 0 C° között.
A betont meleg vízzel javasolható keverni, úgy, hogy a bedolgozási hőmérséklet tömegbetonoknál (alapok, 30-40 cm-nél vastagabb szerkezetek) esetén +5 C° felett, normál szerkezetek (födémek, lépcsők, pillérek, áthidalók esetében amelyek legalább 15- 25 cm szerkezeti vastagságúak) + 10 C° felett legyen. Az elkészült szerkezetet védeni, takarni szükséges fólia-terfil-fólia rétegekkel.


II. Fokozat, 0 és -5 C° között.
A betonkeveréket + 5 %-al magasabb cementadagolással, meleg vízzel (maximum +65 C°-os) és fagyásgátlószer adagolással, kell keverni. A keverék előállításához fagyott adalékanyagot felhasználni nem szabad. A bedolgozási hőmérséklet tömegbetonoknál + 5 C° normál szerkezeteknél +10 C° feletti legyen. Az elkészült szerkezetet kihűlés elleni védelmét tömegbeton esetén hőszigetelő takarással, normál szerkezetek esetén fűtéssel szükséges biztosítani.


III., Fokozat, -5 és -12 C° között.
Indokolt meggondolni, hogy érdemes-e belefogni a betonozás elvégzésébe, kellően fel vagyunk-e készülve arra, hogy az elkészül szerkezet meg tudjuk védeni a kihűlés a megfagyás ellen! Ha mégis a betonozás mellett döntünk, akkor, a betonkeveréket + 10% magasabb cementadagolással, meleg vízzel és előmelegített adalékanyaggal, fagyásgátló és képlékenyítő szer adagolásával kell elkészíteni. A bedolgozási hőmérséklet tömegbetonoknál +8 C°, a normál szerkezeteknél +12 C° felett legyen. A munkahelyen, a betonozás előtt a zsaluzat és a vasszerelés előmelegítéséről, fagymentesítéséről, hó és jégtelenítéséről gondoskodni kell. Az elkészült szerkezetet vastag hőszigetelő takarással (nádpadló vagy két fóliaréteg közötti többrétegű geotextília vagy filc takarással) kell védeni, és a szerkezet fűtéséről gondoskodni szükséges. A fűtés időtartama tömegbetonok esetében 3 napon keresztül, normál szerezetek esetében 5 napon keresztül indokolt.

IV. Fokozat -12 C° alatt.
Alapvetően kerülni kell a betonozást! Ha ez mégis elkerülhetetlen, a fentiek betartásán túl a szerkezet megvédésére helyezzünk még nagyobb figyelmet, a hőszigetelés hatékonyabbá tételével érhetünk el kielégítő megoldást!

Betonmedence a kertben

https://twinoxide.hu/jacuzzi/

Bizonyára mindenki szeretné, hogy kertjében legyen egy medence. A medencék nagyon sokáig mindenki számára a strandokkal, uszodákkal voltak egy gondolati kapcsolatban. Ám ma már kültéri, vagy lakáson belüli beltéri medencék is kivitelezhetők, és épülnek is. A pénztárca és az igények a két határ az építőipar eme szegmensében.

 Egy kültéri medence 

elképzelésekor sok-sok kérdés merülhet fel jogosan építtetőjében. Milyen talajban lehet elhelyezni, mit telepítsek köré, hogyan tájoljam? Milyen anyagból készíthetem, milyen műszaki feltételei vannak? Hogyan szigeteljem, burkoljam? Milyen gépészetre van szükség?

A medencéket a kertben bármilyen talajban el lehet helyezni, a tájolást a tulajdonos igényei, elképzelései határozzák meg. Környezetének kialakításánál azonban érdemes arra figyelni, hogy a lombhullató fák, bokrok közelsége sűrűn szennyezi a vizet. Medencénket két módon alakíthatjuk ki. Elkészíthetjük előre gyártott fix méretű műanyag medence beépítésével. Ennek csak ki kell ásnunk a helyét a talajból. (A gödör mérete nagyobb legyen, mint a medence méretei.) Alulra el kell készíteni a fogadószintet, mely egy 10-15 cm vastag kavicsrétegből, s a rajta elhelyezkedő, egyrétegű hálós vasalással ellátott, szerelőbetonból áll. A fogadószintnek, a medencetesten túl, a köré építendő vasbetont is fogadnia kell, sőt a legjobb, ha rögtön a gépészeti térnek is biztosítunk helyet. Ezután elhelyezzük a medencét, majd a föld és a medence közötti körülbelül 30 cm, széles sávban a függőleges hálós vasalatot, és elkezdjük kiönteni a betonnal. Ezzel párhuzamosan feltöltjük a medencét vízzel úgy, hogy a vízszint 10-15 cm-rel magasabban legyen, mint a betonozás szintje. A medence végében kell elhelyezni a 2´2´1,5 m-es gépházat, mely zsalukővel körbekerített, fogadószintig levitt helység lesz. Itt lehet majd a szükséges gépészetet elhelyezni.

A másik talán sűrűbben használt megoldás a monolit vasbeton medence készítése. A fogadóaljzatig hasonlóan készül, mint az előbbi. Itt azonban a következő fázis a duplasoros, méretezett fenéklemez vasalás, a falaknál felhajtva, a toldás segítésére. El kell helyezni a gépészeti szerelvényeket, a padlóösszefolyót és a csővezetékeket, szintbe állítva, a terveknek megfelelő helyen. Kibetonozzuk a fenéklemezt, majd beállítjuk a falak - terv szerint méretezett - vasalatát. A munkahézagok megoldása is meghatározó tényező, mert a már szilárduló vagy megszilárdult beton és a csatlakozó friss beton között vízzáró kötésre van szükség. Ezt duzzadó szalaggal oldjuk meg, melyet végig felragasztunk a kész betonra a falazati vasalaton belülre. Ez a kb. 3 cm sugarú szalag, a bedolgozandó friss beton nedvességével reakcióba lépve, 10-20 cm-re megduzzad, és ezáltal tömít. Ezért fontos, hogy a légnedvesség kiküszöbölése érdekében, csak a betonozás előtt helyezzük el a felületen.

A vizet záró beton és a tiszta víz

A szükséges beton ún. vízzáró beton legyen. A szigetelendő építmények, épületrészek nedvességgel, vízzel érintkező beton (vasbeton) határoló szerkezeteit (falait, fenéklemezeit stb.) vízzáró betonból építik. E szerkezetek teherhordó szigetelőszerkezetek, helyesebben szigetelő, teherhordó szerkezetek, mert tervezésüknél, méretezésüknél és megépítésüknél a vízzáróság feltételeinek teljesítéséből kell kiindulni, míg a többi követelmény kielégítésének módja ehhez igazodik. A beton vízzárósága pórustérfogatától, ezen belül a pórusok nagyságától és elrendezésétől függ. Az adalékanyag minősége víz és fagyálló, vízzel reakcióba lépő szennyeződésektől mentes legyen, a cement friss, finom őrlésű és az agresszivitás fokától függően kiválasztott kohósalak-portlandcement. Éppen annyi cementre van szükség, hogy a cement pép az összes adalékszemcse felületét bevonja (kb. 300-350 kg/m3), melyből a cement egy része (25%-a) trasszal helyettesíthető. A keverővízként betonra káros alkotóktól mentes, +5 °C ... +20 °C hőmérsékletű, tiszta víz használható. A bedolgozás módja meghatározó tényező. A beton kétoldali zsaluzással, a szemcseszétosztódás megakadályozására kis magasságból beöntve, egyszerre legfeljebb 20 cm vastag rétegben, döngöléssel vagy vibrátorral jól tömörítve, a munkahézagok elkerülésére lehetőleg folytonos munkával dolgozandó be. A betonfelületet természetesen védeni kell a zsugorodási repedésektől, melyek a felület kiszáradásakor keletkezhetnek. Zsaluzatként, a külső oldalon használhatjuk a talajt is. A betonozást a falaknál is megelőzi a szükséges gépészeti berendezések elhelyezése és beállítása, mint például a vízhűtéses halogénlámpák, vagy amennyiben nem vízforgatós a medence, az ún. skimmer beépítése, mely a víztükör szintje alatt meghatározott mértékkel van, s általa biztosított a víz cserélődése.

Természetesen a túloldalon pedig be kell építeni a tisztított vizet visszajuttató berendezéseket. Az igényektől függően lehet járdát vagy valamilyen szegélyt kialakítani a medence körül. A medence szerves része, lelke a gépészet. Ennek fogadására ez esetben is gépészeti helységet kell kialakítani a medence végében, melyben elhelyezhető például a filteres tisztítótartály, vagy a szivattyú is. Innen vezérelhető a víz tisztítása, cirkuláltatása. Miután megkaptuk a medencetestet, 72 órás víznyomási vizsgálatnak vetjük alá, az esetleges repedések tesztelésére. Ezt követően készíthetjük el a burkolatot. Nem mindegy milyen burkolatot helyezünk fel. A lapok speciális medenceburkolatok, meghatározott méretekkel. Fagyálló, fokozottan sav- és lúgálló kell legyen, hiszen a tisztításnál használt vegyszereknek ellen kell álljon.

Bizonyos helyeken fontos a csúszásmentesség is. A zsír- és porszennyeződés-mentes alapfelületre fel kell hordani a szigetelést. Ez ma már nem az ősrégi habarcsos technológiát jelenti, hiszen mára minden hidegburkolási segédanyagokat gyártó cég kifejlesztette a maga kétkomponensű vízszigetelését, melyek víznyomásállóak. Ezek használatakor a két komponenst csomómentesen el kell keverni, majd a műszaki leírásokban megjelölt módon fel kell hordani, egy vagy több rétegben, a sarkoknál, kritikus helyeken előre gyártott szalagokkal megerősítve. Ezek a szigetelések összefüggő medenceszigetelést képeznek, melyekre a speciálisan kültérre kifejlesztett flexibilis, fagyálló, rugalmas ragasztóval lehet vízzáróan felragasztani a burkolatot. Törekedni kell a ragasztó 100%-os felületi tapadására, amely kizárja a burkolat felfagyását. Egy nap elteltével a fugák flexibilis fugázókkal kifugázhatók.

Jacuzzi típusú medence fertőtlenítése TwinOxide vízfertőtlenítő szerrel

Whiteman ikerrotoros betonsimító

Az ikerrotoros betonsimítóval nagyon széppé tudjuk varázsolni betonfelületünket. Napi több száz négyzetmétert meghaladó munkáknál már érdemes az ikerrotoros betonsimítókat választani. Ezek ráülős kivitelűek és hatékony, komfortos munkavégzést biztosítanak. A helikopter rendszerű, rotoros betonsimítókat aljzatbetonok készítéséhez és a padlóburkolás előkészítéséhez javasolják. Használatukkal teljesen sima betonfelület készíthető, ezáltal a drága padlókiegyenlítő anyagok feleslegessé válnak. A durva simítást először a simítótányérral végezzük, majd ezután a glettelő lapátokkal készíthetünk végső felületet. Felületkeményítő adalékok bedolgozása is kiválóan megoldható ezzel a technológiával.

A Whiteman ikerrotoros betonsimítók előnyei:

Betonkerítés

A betonkerítés mesterséges építőanyagból késül, amely utóbbi kötőanyagból (cementből), vízből és természetes vagy mesterséges adalékanyagokból, esetleg adalékszerekből és egyéb kiegészítő anyagokból készül. A betonból öntött kerítés alapvető tulajdonsága, hogy az összekevert habarcs rövid ideig szabadon formázható idején kialakíthatjuk a szükséges elemeket.

Van, aki úgy gondolja, a kerítés elzár a világtól, ezért nincs rá szükség, más szerint viszont pont az a jó benne, hogy kirekeszti a külvilágot. Építsünk tehát betonból készült kerítést.

Minden oszlop számára készítsen egy 40 x 40 x 90 cm mély alapgödröt. Ügyeljen arra, hogy az előzőleg kimért pontok a gödrök középponjába essenek. Vízszintes terepen helyezzen el 2 db kb. 200 cm hosszú deszkát és a megvásárolt elemekből - az oszlopokat a deszkára helyezve - rakjon ki egy teljes kerítésmezőt. Törekedjen arra, hogy az egyes elemek szorosan illeszkedjenek egymáshoz, úgy, mint amikor majd a bebetonozott oszlopok között helyezi el. Jelöljön be mindent, amire a későbbiek során szüksége lesz. A kerítésmező alsó eleme átlag 10 cm-re a terepszint alá érjen.

Betonozza szintre az első gödör alját. Betonozás előtt döngölje le a munkagödrök fenekét. Laza talajra ne építsen kerítést! Feszítsen ki egy zsinórt vízszintesen a munkagödrök felett tetszőleges magasságban és mérje meg az első szintre betonozott gödör fenékszintjét a zsinórtól. A többi gödör fenékszintjét is betonozza be a zsinórtól erre a távolságra. Ha Önnek lejtős terepen kell kerítést építenie (a vízszintesen kifeszített zsinórtól ellenőrizze a távolságot!!!) akkor a kerítést lépcsőzetesen kell megépítenie.


A gondosan szintre betonozott gödrökbe lehet másnap az oszlopokat elhelyezni. Betonozza be a kerítés első oszlopát, az alapbeton tetején pontosan az oszlop tetejétől mérve távolságra simítsa le. Törekedjen minél pontosabb munkára, az elkészült munkát mindig ellenőrizze. Az alapbeton tetejének lejjebb kell lennie 10 cm -rel a terepszinttől. A közbenső oszlopokat helyezze el a zsinórhoz, állítsa függőbe és betonozza be az előző oszlopokhoz hasonlóan. Földnedves betont használjon. Az oszlopok egymáshoz való távolságának beállításához használjon távolságtartó deszkát. Ennek a méreteit is megmérheti a szárazon összerakott kerítésmező oszlopai között. Úgy állítsa be az oszlopokat, hogy a kerítéselemek könnyen mozogjanak, de ki se essenek az oszlopok közül.


Az előző nap bebetonozott oszlopok közé másnap lehet a kerítéselemeket elhelyezni.
Az elemek elhelyezése után az oszlop fonák oldalánál ékelje ki és hézagolja cementhabarccsal. Ezután hézagolja ki a vízszintes hézagokat is.

EZZEL AZ UTOLSÓ MŰVELETTEL A KERÍTÉSE ELKÉSZÜLTnek tekinthető és neki lehet látni egy új télikert vagy szerverterem építéséne !

Betonozzunk

Mindenki látott már cementet, sódert és vizet. Minden kertes ház körül akad egy kis betonozási munka, méghozzá olyan, amihez nem érdemes szakembert hívni. Sokba kerülne minden kis munkához kőművest fogadni vagy azonnal budapesti autókölcsönözés költségeibe verni magunkat, ha utaznánk valahová. Építsük magunk ki környezetünket,


Sóder: A kész beton adalékanyaga, apró szemcsés homokból, valamint kavicsokból áll. A sódernél nagyon fontos, hogy ne legyen szennyezett. Különösen figyeljünk oda arra, hogy ne tartalmazzon agyagot, mert ez rontja a kész beton minőségét! Továbbá minden egyéb szennyeződést távolítsunk el belőle.

Cement: A beton kötőanyaga. A vízzel összekeveredve szilárdul meg. Sokan tévesen azt hiszik, hogy minél több cementet teszünk a betonba, annál szilárdabb lesz. Ez nem igaz! A sok cementet tartalmazó beton porózussá válik, azaz könnyen porlad. Vizsgáljuk meg a cementet vásárlás előtt, méghozzá úgy, hogy egy kicsit megnyomkodjuk a zsák oldalát. Mivel a víz hatására szilárdul meg, ez a folyamat a tárolás során a levegő páratartalmával már megkezdődik. Minél régebb óta tárolják a cementet, annál több nedvességet kötött meg. Ha a cement egyszer megkötött a vízzel, többször nem fog, elveszíti ezt a tulajdonságát. Hiába törjük ismét porrá a megszilárdult cementet, az már használhatatlan lesz. 3-4 hónapos cement még kiváló, de azért ha úgy érezzük, kemény a zsákban az anyag, ne vegyük meg. A cementet ne tároljuk füvön, vagy közvetlenül a talajon, mert a föld nedvességét is kiszívja, azzal is reakcióba lép. Ha nem használjuk fel azonnal, tegyük raklapra.

A keverési arányt általában a cementhez viszonyítjuk. Tehát ha egy egység (lapát, fángli, liter, kg, stb) cementet veszünk alapul, ahhoz körülbelül harmadannyi víz, és háromszor annyi sóder kell. Érthetőbben: 1 lapát cement mellé 3 lapát sóder kerül. (Beton fajtánként változhat, de ez az általános.) A víz adagolását legtöbbször szemre végezzük, de ha pontosak akarunk lenni: 1 kg cementhez 0.25 liter vizet kell adni. Ha betonkeverővel dolgozunk, akkor nagyon egyszerű a helyzet, a három komponenst addig forgatjuk a dobban, amíg egységes állagú anyagot nem kapunk. Vigyázat! Kiöntéskor a beton szétosztályozódhat, azaz a nehezebb darabok (például nagyobb kövek) a talicska egyik felében maradnak, a hígabb anyag pedig szétterül. A friss beton beöntésekor ezek a nagyobb kavicsok szintén egy helyre kerülnek, így azon a részen a szerkezet nem lesz elég stabil. A talicskában még keverjük meg egy kicsit.

Ha kézi erővel végezzük a beton keverését, akkor amellett, hogy nagyon elfáradunk, még figyeljünk oda az alábbiakra: Válasszunk a keverésnek olyan helyet, ami elég stabil, valamint ahonnan biztosan nem fog szétfolyni a friss beton. Ne keverjünk fólián, mert ha kiszakad, alul elfolyik a cementes víz, oda a jó kis kötőanyagunk, akár 20%-kal is ronthatjuk a szilárdságot! A kézi keverést végezhetjük talicskában, vagy már kész beton felületen. A keverés itt már egy kicsit bonyolultabb, mint a betonkeverőben. Először csak a cementet és a sódert keverjük össze, méghozzá jó alaposan! Amikor már eléggé átforgattuk a fenti két komponenst, akkor kezdjük csak a vizet hozzáadagolni. Lehetőleg egyszerre kevés vizet használjunk. Inkább többször kelljen vizet önteni a keverékbe, mint a túl híg anyagot később cement és sóder hozzáadásával javítgatni. Olyan embert válasszunk a víz adagolására, akinek minden rendben van a mozgáskoordinációjával!

Van már kész betonunk! Dolgozzuk be! Mikor beöntjük a helyére a friss betont, szintén vigyázzunk, hogy a nagyobb kavicsok ne egy helyre kerüljenek; a lehetőséghez mérten törekedjünk a leghomogénebb szerkezet kialakítására. A keverés és öntés során a friss beton belsejében légbuborékok keletkeznek, amelyek – ha benne maradnak – rontják a kész beton állagát. Házilag készült betonnál a döngölés és a tömés az a két eljárás, amelyekkel eltávolíthatóak ezek a buborékok. Döngölni sok mindennel lehet, a legtöbbször két hosszú nyélre szerelt fatuskót használnak erre a célra. Ne döngöljük túl sokáig a betont, mert a kavicsok lesüllyednek az aljára és ugye tudjuk: a beton minősége ezáltal romlik. A tömés is egyszerű módszer: Egy hosszú betonacéllal, vagy fa bottal jól megszúrkáljuk a friss beton belsejét, gondosan ügyelve a sarkokra, vagy olyan helyekre, ahová nem biztos, hogy magától be tudott folyni az anyag. Ezután már csak a beton felületét kell egy hosszú léc segítségével elegyengetni. Nagyobb területeknél ehhez használjunk vízmértéket, vagy libellás öleslécet. (A libellás ölesléc egy vízmértékkel ellátott, általában alumíniumból készült hosszú lehúzó eszköz. Épp erre a munkára találták ki.)

Ha az utolsó sör is legurult valakinek a torkán, és mindenki elsütötte az ilyenkor szokásos poénokat, majd elcsendesül az udvar, csak azt ne higgyük, hogy végeztünk a munkával! A betonunk most még csecsemő, 28 nap kell neki, hogy felnőtté váljon. Ezalatt az idő alatt óvnunk kell még a széltől is, a szó szoros értelmében! Az első napokban a lehetőségekhez mérten védjük meg a napsugárzástól és a széltől. A betonban lévő nagyon fontos víz (aminek reakcióba kell lépnie a cementtel) ugyanis nem párologhat el idő előtt! Legjobb, ha letakarjuk valamivel. Ehhez legtöbben nedves gyékényt, vagy nádfonatot szoktak használni, de a használaton kívüli szőnyeg, PVC, vagy kátránypapír is megteszi. Később elkezdhetjük locsolgatni a betont, de vigyázzunk, hogy ne tegyük ki nagy nyomású vízsugárnak, és ne is áztassuk el teljesen. A locsolással növeljük a szilárdságát. Egészen a teljes megszilárdulásig (28 nap) ne terheljük a betont!


Készen is vagyunk! Most már elkezdhetünk gondolkodni, hogy mit is kell még lebetonoznunk, ugyanis már megtanultuk, hogy hogy kell.

Gyémánttechnológiás honlapoptimalizálás

Az elmúlt évtizedekben a keresőoptimalizálás megjelenésével és robbanásszerű elterjedésével egyenes arányban megnőtt a honlapok tartalma megmunkálásának szükségessége is.
Számos épületnél, szerkezetnél a keletkező weboptimalizálás miatt statikai szempontból tilos a hagyományos linképítő technológiák alkalmazása, így a seo egyéni módszerei alkalmazandók.

A honlap optimalizálás vagy weboldal-optimalizálás során magát az weblapot tesszük minél alkalmasabbá arra, hogy a keresőprogramok számára könnyen elérhető, áttekinthető, és a találati listákban egyes keresőkifejezésekkel vagy kérdőmondatokkal élre sorolható legyen. A folymat részben szövegi-tartalmi jellegű, részben részben pedig technikai szempontú és a honlap látható felületén kívül a láthatatlan tartalmakat, kódokat (meta-tageket), beágyazásokat is érinti. Ennek a munkának 30 különböző elemét vehetjük sorra a helyes címválasztástól a szövegstruktúrán át a linkek anchor textjéig. A gyakorlatban a weboldalak seójára nyolc.tíz és ugyanennyi kiegészítő szempont figyelembe vételével zajlik. Ha ezeket sikerül érvényesíteni, keresőbarát szájtról beszélhetünk. Húsznál több elemre optimalizálni egy más célra készült weblapot általában lehetetlen. És újabban a hagyományos bontási eljárásoknál jóval környezetkímélőbb megoldást biztosít, hiszen kisebb zajjal és kevesebb porral jár.

A tégla-, panel-, vagy más betonfal bontása, fúrása, vágása hagyományos módszerekkel nehezen megoldható. Az így bontott betonfal vagy pillér gyakran megreped, ezáltal statikailag meggyengül, megerősítése többlet ráfordítást igényel. A gyémántszerszámos betonvágás és betonfúrás a jelenleg a legmodernebb eljárás, amivel beton, tégla, kő, aszfalt, vasbeton és/vagy egyéb kőzet vágható a benne lévő acél vasalattal együtt. A munkafolyamat rezgésmentes, rombolásmentes és törésmentes. A vágott és fúrt felületek utólagos megmunkálást nem igényelnek, mert a technológia méretpontos, simára munkált felület eredményez, ezáltal egyben gazdaságos is.


Beton- és vasbeton szerkezeteknél a betonvágás és betonfúrás szakterületei:

• betonfúrás magfúró berendezéssel, 10-től 630 mm átmérőig
• betonvágás sínes falvágó berendezéssel, 73 cm vastagságig
• betonvágás padlóvágó géppel, 50 cm vastagságig
• betonvágás száraz és vizes kézi vágógépekkel
• betonroppantás hidraulikus gépekkel
• betonbontás kézi- és nagy teljesítményű gépi berendezésekkel
• valamint gépalapok betonvágása kötélvágó berendezéssel

Gépek a betonfúrás, betonvágás munkálataihoz:

• magfúró gépek, betonfúró gépek
• sínes falvágógépek, betonvágógépek
• gyémántgyűrűs kötélvágógépek
• linképítés aljzatvágó gépekkel
• kézi tárcsás betonvágók
• hidraulikus kézi betonroppantó gépek
• hidraulikus betonrepesztő-gépek
• Brokk 250 távirányítós, elektromos honlap-optimalizálás

Az arvisura sikerdíjas seo-linképítés és öngyógyító ivóvíz kezelés  legnagyobb előnye, hogy az épület legkisebb mértékű károsodása nélkül elvégezhetőek a kívánt átalakítási munkálatok.

Betonfestékek

Ma már több színben is válogathatunk. Igénytelenebb kivitelezésnél egyes helyiségek, pl. kisebb raktárak vagy garázsok padlóját, lábazatát csak simított betonból készítik el. A nyers, kezeletlen betonfelületek azonban nehezen tisztántarthatók, hamarabb erodálódnak, és nem is esztétikusak. Ezek a problémák azonban viszonylag egyszerűen megoldhatók, ha ezeket a felületeket speciálisan e célra készült festék bevonatokkal tesszük védettebbé. E festékek közül mutatunk be most néhányat.

A legtöbb ilyen festék bármilyen betonfelületre felhordható, ám ezek csak felületi védelmet biztosítanak a nyers betonfelületeknek, struktúrájukon azonban alig változtatnak. Emellett e bevonatok tartósságának előfeltételei is vannak, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A betonfestékek jó tapadása érdekében a felületnek megállapodottnak, de nem porlónak kell lennie. A portól és minden olyan szennyeződéstől, amelyek megakadályozhatják a festék tapadását, meg kell tisztítani, különös tekintettel az olajos foltokra. Csak száraz felületekre hordhatók fel, mégpedig száraz meleg időben. Előzetesen ajánlatos nagynyomású mosással letisztítani a felületeket, és csak száradás után lehet a beton festését megkezdeni. Friss betonra csak annak teljes kiszáradása és teljes portalanítása után kenhetők fel.
A betonfestékek ugyan különböző összetételűek, ám mindegyike ecseteléssel, hengereléssel, esetleg szórással is felteríthető. A legtöbbjük valamilyen más, már meglévő betonfestékre is felkenhető, de csak a málló részek eltávolítása és a felület átcsiszolása után, feltéve ha a régi bevonat tapadása megfelelő, csak megkopott a felülete. Esetenként és gyártmányonként ajánlatos mélyimpregnálóval alapozni, de csak akkor, ha ez az adott festékhez szükséges. z a termékismertetőkből, vagy a gyártó tanácsadó szakemberétől tudható meg.
Azt azonban fogadjuk el, hogy a betonfestékek erős igénybevétel esetén nem biztosítanak tartós felületi védelmet. A betonfestékek többnyire csak két rétegben felkenve lesznek elfogadhatóan tartósak, a szükséges festék mennyiséget ennek megfelelően ajánlatos kiszámítani, amit az anyag kiadóssági adata alapján, némi ráhagyással célszerű meghatározni. A befestett felületek így már kevésbé fognak porosodni, takarításuk is könnyebb és mivel több szín között lehet választani, a beton felszíne is ideálisabb színűre változtatható. A színkiválasztást az egyes gyári színezésű anyagok összekeverésével módosítani is lehet, amit a szaküzletekben esetenként el is lehet végeztetni, ám a színkártyás keverés nem minden gyártmánynál lehetséges.
Figyeljünk oda, hogy megfelelő védőruhában dolgozzunk, és baleset esetén ajánlatos orvoshoz fordulni.

Betonozás transzport betonnal

A betont szinte mindenki ismeri, a legtöbben még talán azt is tudják, hogy milyen alapanyagokból állítják elő. Aki esetleg hiányosnak érzi a betonnal-, ill. betonozással kapcsolatos ismereteit, az bekapcsolhatja a számítógépét, elindíthat egy Internet böngészőt és tetszés szerint válogathat a témát érintő oldalak, fórumok és vélemények között. A sok jó gondolat és tényleges szakismeret mellett azonban sok-sok, akár meggyőzőnek ható butaság is megtalálható hozzá nem értő laikusok tollából.


Sokkal kényelmesebb a betonozás, ha a betont mixerkocsi hozza, és betonpumpával juttatják a zsaluba. A kényelem viszont veszélyekkel is jár. A pumpával gyorsan érkező beton gyorsaságot kíván a bedolgozást végzőktől is, gyorsan kell reagálni mindenre. Ilyenkor esik meg, hogy a vasakat letapossák, elmozdítják a helyükről, vagy a pumpa csövét túlzottan elemelve a magasról eső frissbetonnal a zsaluzatban, vagy annak megtámasztásában tesznek kárt. Az előbbiek elkerülhetőek, ha kapkodás helyett ütemesen dolgozunk. Fontos, hogy a mixerkocsival érkező frissbetont vizezni nem szükséges és nem is szabad. A betonozás indulásakor a pumpából először érkező híg ún. indító keveréket nem szabad a zsaluzatba engedni.
A szakmailag hitelesnek el nem ismert Internetes fórumok és különféle szóbeszéd helyett jelen cikksorozat próbál segítséget adni azoknak, akik betonozás előtt állnak.