A kulturális folyóiratok szorongatott helyzete
Kedves barátaink!
Mint ahogy az elmúlt napok, hetek közdiskurzusából minden kultúra iránt elkötelezett értesült róla, az állami mecenatúra sok magyar folyóirattól megvonta a támogatást. Itt fejezzük ki őszinte együttérzésünket, szolidaritásunkat – különösen azokkal, akik nem tudják folytatni. Ám aggódásunk a magyar kultúra egészének szól, amely a szellemi műhelyek megfogyatkozásával szegényebb lesz.
A folyamatról kifejtettük markáns véleményünket – jóval előbb és általánosabb dimenziók keretei között, mielőtt most a folyóiratokat elérte volna végzetük. Ezért (is) a kibontakozó közdiskurzus azon elemével értünk egyet, amely a szellemi műhelyek a központi kormányzatoktól való önállóságának szükségességét húzza alá. Amely azt mondja: a folyóiratok fenntartásában vegyenek részt az olvasók is. Vegyen részt a fenntartásában – szavazzon rá – az a „kulturális erőtér” vagy közeg is, amely „vevő” a folyóiratok témájára, látásmódjára, szerzőgárdájára, színvonalára. Az elmúlt hetek eseményei is éppen azt bizonyították, hogy az államtól való szoros függés mennyire veszélyes lehet egy-egy gondolat, „világnézet” kiművelése mentén szervesen fejlődő és kultúrát létrehozó műhely létezésére.
Ugyanis a létezésért felelősség a műhelyt „csinálók” és „fogyasztók” együttes terhe. Az érdekérvényesítő képesség nem lehet az érték mérője. Azonban az olvasók azonosulása, érdeklődése annál inkább!
Huszonnyolc éves fennállásunk után továbbra is szeretnénk élni – elsősorban azért, mert még dolgunk van itt. A közel három évtized alatt a soá után itt maradt nemzedékek gondolatai, színvonala örök nyomot hagytak lapjainkon. A megszaporodó nekrológok figyelmeztetnek – a magyar zsidó szellemi jelenlét s szellemi értékek őrzése ügyét valakinek – nem föltétlen zsidóknak – át kell adni. Ha maga az élő zsidó kultúra nem folytatódhat itt, a még felszínre nem került értékei és a magyar- és a világkultúrába, valamint „kollektív emlékezetébe” szervítése felelős őrzőket kíván. A Múlt és Jövő legutóbbi számaiban már érzékelhető ez a tudatos szándék.
Kérünk benneteket, továbbra is biztosítsatok minket, hogy munkánk befogadókra talál. Az interneten előbb-utóbb elérhető tartalmunk azért nem helyettesíti a papír változatot, mert a történelem emlékezete számára ez utóbbi forma még mindig a legbiztosabb. (Arról nem beszélve, hogy ha nem állítjuk elő a tartalmat, azt semmilyen technika nem helyettesíti.) Az előfizetési árakon továbbra sem változtathatunk, azonban, ha az államtól való függetlenedés gondolatával egyetértetek, és megengedhetitek magatoknak, akkor aktívan támogassátok többel a Múlt és Jövőt. A támogatás leghasznosabb módja, ha olyanok számára fizettek elő, akik nem engedhetik meg maguknak a szellem „luxusát”. Ezenkívül az iskolai vagy kommunális könyvtár számára előfizetés ígéri a leghatékonyabb visszajelzést. Folyóiratunk már régen a könyvkiadónkkal való szimbiózisnak köszönheti a fennmaradását. Ezért könyveink rendszeres és bőkezű vásárlásával szintén a folyóirat létezésére szavaztok.
Mint érzékelhettétek, a bizalmat igyekszünk az időben megjelenéssel meghálálni. A könyvfesztiválra megjelent számunk után már a könyvheti is hamarosan nyomdába kerül, tartalmát e hírlevelünk mellékletéből ismerhetitek meg.
Mivel a múlt évi 2. számunkat (Saul fia-szám) újranyomtuk – az egész 2015-ös évfolyamunkat is itt kínáljuk annak, aki lemaradt volna róla.
Abban a reményben, hogy darab ideig még veletek (túl)élünk:
A Múlt és Jövő közössége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése