Ivóvízkezelés - víz tisztítás, fertőtlenítés
Eső- és kútvíz tisztítása, szűrése, ihatóvá, emberi fogyasztásra alkalmassá tétele. Megújuló források. Innovatív technológiák az iparban és háztartásokban.
Vízválság - vízgazdálkodás
A Föld ivóvízkészletének megóvása
Más: A Tisza vize tiszta forrás
MEGHÍVÓ
a Magyar Pax Romana és
az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem közös
Lehet-e? fórumára
Vízválság - !/?
2015. március 16-án
este 17-19 óra között
a Pesti Evangélikus Egyház
Gyülekezeti Nagytermében
(Bp. V. Deák Ferenc tér 4. I. em.)
Előadó: Szöllösi-Nagy
András,
az UNESCO korábbi
természettudományos főigazgató helyettese, a delfti víztudományi egyetem
(UNESCO IHE) nemrég leköszönt rektora, a Víz Világtanács vezetőségének a tagja
Gondolatébresztőnek küldjük az alább található két dokumentumot.
1. dokumentum
Kedves Barátom!
Korábban is jelezted, és most, Lehet-e? Fórumunk márc. 16-i, összegző ”vizes” tanácskozása előtt külön felhívtál, hogy vajon minek erőltetjük még mindig ezt a témát. Mint mondtad: tisztelet a jó szándéknak, de egy ilyen kicsi vita-kör ennél jóval egyszerűbb kérdések felett is legfeljebb csupán „lamentálhat” és sopánkodhat az ügy reménytelensége miatt. Azt javaslod, hogy foglalkozzunk praktikusabb dolgokkal!
Engedelmeddel én, mint a Fórum egyik gazdája a kárpátmedencei vízügyeket egyik legpraktikusabb gondunknak tekintem. Ár- ivó- és öntöző víz gondjaink emlegetése helyett csupán egyetlen felvetés: Ha Széchenyi ma élne, vajon mit meg nem tenne azért, hogy az Alföldet vissza- vizesítse? Mennyivel több gazdasági és egészségügyi haszon származhatna ebből? Olvasol vagy hallasz valahol ennek politikai vagy társadalmi vitájáról? Eljut hozzád, vagy érdekel egyáltalán, hogy pl. erről a praktikus dologról mit mond
a vízügy, az egészségügy vagy a környezetvédelem?
Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a politikát vagy a közgondolkodást „tematizáljuk”. Galilei idejében a köznépnek piaci mutatványosok „piárolták” a bolygók mozgásának megértetését. Nekünk nincs piacterünk, sem vásári társulatunk. Egyáltalán: mit is akarhatnánk a tömegektől, ha ez a nagyon praktikus ügy, mint amilyen a víz szinte teljesen hiányzik az értelmiség társadalom- és nemzet-felvirágoztatási eszmecseréjéből, de még csak gondolkodásából is. Hogy lehetne a dolgot társadalmasítani, „piacra” vinni, ha pl. a vízügyesek és a környezetvédők eredménytelen vitáját szinte teljes politikai és társadalmi közöny fogadja?
„A ti előadásaitok és vitáitok változtatni tudnak a helyzeten” – kérdezhetnéd. Bizonyos, hogy nem. Ám megérteni segíthet. Mert a kialakult helyzetek megítélésben jóval erősebbnek hisszük magunkat, mint azok megértésében. Például nekem, az amatőr környezetvédőnek máig gondot jelent megítélni az egyik vízügyes szakember Fórumunkon elhangzott kijelentését. Azt állította, hogy a Bős-Nagymaros vitában a „vizes” szakemberek jóval többet tanultak a környezetvédőktől, mint azok tőlük. Szeretnék egy olyan beszélgetés, ahol a két fél ennek konkrétumairól vitatkozik.
Úgy vélem, hogy egy, a jó cselekedetek iránt elkötelezett értelmiségi vita-kör résztvevőinek törekednie kell arra, hogy értsék a körülöttük lévő világot, és ezzel együtt a maguk korlátait is.
Kedves Barátom! Kérlek, olvasd el még egyszer figyelmesen Lehet-e? Fórumunk szándék-nyilatkozatát! Ha ennél többre, praktikusabbra vágysz, úgy köszönettel vennénk javaslataidat. Nem udvariasságból írom ezt, mert éppen a minap tettem javaslatot szervező-társaimnak, hogy ősztől rendezzünk vita- sorozatot az értelmiség megváltozott helyzetéről és lehetséges szerepköreiről.
Szeretettel üdvözöl: Kőszegi Ábel
Fórum a tiszta vízért
Víz tisztító ipari berendezés. Vízművek |
Vízkészleteink kimerülése globális válsággal fenyeget. Vannak, akik a szennyvíztisztítást, a fertőző baktériumok elpusztítását és egyéb biocid módszereket, mások a válság kezelésére környezetbarát vízfertőtlenítőszert ajánlanak megoldásként.
A Tisza forrásának megtisztítása
Tegnap ismét a Fekete-Tisza forrásánál jártunk. Szép volt, szeretjük! Tény, hogy a helyi erdészet az utóbbi években sokat tett a forrás környezetének kialakításáért, de... Ne felejtsük el, hogy Tóth Imre bácsi (Szegedi Geo Environ) kezdeményezése és Baumann József (Pécsi Mecsek Egyesület) és csapata munkája nélkül talán ma is romos állapotban lenne a forrás falazata. Tény az is, hogy a felújított forrás eredeti tábláját 5 másikra cserélték, így már mindazok az országok, melyeket érint a Tisza, egy-egy mottóval jelölik kapcsolatukat hozzá. Tény, hogy 2018-ban ezen országok zászlóinak kihelyezése mellett egy-egy kis Tiszafát ültettek. Mindezek törődést, kapcsolatot jelölnek. A Tisza forrás vize tiszta, de az emlékhelyet időnként kék-sárgára festik a nemzeti érzésben túlbuzgók. A festéktől újra s újra meg kell tisztítani a forráshelyet.
2. dokumentum
A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
KEZDŐLAP ARCHÍVUM IMPRESSZUM KERESÉS
›› A VILÁG VÍZDILEMMÁJA
Somlyódy László
az MTA rendes tagja, BMGE Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
A közbeszédben, az írott és az elektronikus sajtóban egyre gyakoribbak az aggódó megjegyzések és kérdések az ivóvízzel kapcsolatban. Sokan tartanak attól, hogy a globális vízdilemma valamilyen módon korlátozhatja a technológia és a mikrobiológia 21. század fejlődését. Mások a készletek fogyását emlegetik. Ismét mások feltételezik, hogy háborúk törhetnek ki a víz miatt. Vannak, akik az olajválsághoz hasonló vízválság rémképét vetítik elénk.
Mi is tehát a helyzet? Megalapozottak-e az aggodalmak? És ha igen, mit tudunk tenni, mielőtt még késő lenne? Kérdések, amelyeket megkísérlünk − legalábbis részben − megválaszolni.
Globális vízkészletek és igények
A vízzel való gazdálkodás első kérdése az, hogy a rendelkezésre álló készletekből ki tudjuk-e elégíteni a felmerülő igényeket. Nézzük ehhez a többé-kevésbé ismert tényeket és számokat! A Föld kis túlzással látszólag vízből van: felszíne 71%-át víz borítja (valójában a víz a Föld tömegének csak mintegy 1%-át teszi ki). A készlet (Q) teljes mennyisége állandó és rettenetesen nagy, mintegy 1400 millió km³ (Papp – Kümmel, 1992) – összehasonlításképpen a Balaton térfogata 2 km³ körüli. Az igényeket (I) sokan az ivóvízszükséglettel azonosítják, ami bölcs háziorvosunk ajánlása szerint 3 l/fő/nap, azaz 1 m³/fő/év, a teljes népességre (6 milliárd 2000-ben) vetítve pedig 6 km³/év. Ez elenyészőnek tűnő mennyiség a készletekhez képest (amelyek 233 millió év alatt merülnének ki), Q = 1400 millió km³ ↔ I = 6 km³/év, (1) tehát nem egészen értjük az aggodalmakat.
Ám okfejtésünk sajnos több szempontból is hamis. Emberi fogyasztásra csak az édesvíz alkalmas, ami a teljes készletnek mindössze 2,5%-a (35 millió km³). Ugyanakkor a mérleg másik oldala súlyosabb: a 16. század felfedezése és a 19. század innovációja, az „áldásos” öblítéses toalett ún. fiziológiai vízigénye 40 l/fő/nap körüli: drága ivóvízzel felhígítva, pazarlóan távolítjuk el a sok hasznos anyagot tartalmazó fekáliát és vizeletet. Körülbelül 80 l/fő/nap megy el a konyhában és a fürdőszobában. Ezekhez adódik az elosztóhálózat helyfüggő vesztesége (ez jelenleg Szingapúrban a legalacsonyabb, a lakossági vízfogyasztás 5%-a körüli, míg Magyarországon az elöregedett vízi infrastruktúra miatt 20–30% lehet). Így az igény oldalon – a fejlett világban – kb. 50 m³/fő/év az eredmény, míg a globális átlag a nagyobb vízveszteség és a pazarló fogyasztás miatt magasabb, 60 m³/fő/év, azaz a teljes népességre vetítve 360 km³/év. Ez még mindig viszonylag kis hányada az édesvízkészletnek (a kimerülési idő kb. százezer év): Q = 35 millió km³ ↔ I = 360 km³/év (2) De valóban gazdálkodhatunk-e a 35 millió km³ készlettel? És az igényt helyesen becsültük-e? Mindkét kérdésre nemleges a válaszunk.
Az első kérdés •