 |
| Tető vízelvezetése |
Technológia és szerkezeti leírás
A beépített teraszok és legyártott télikertek tetőszerkezetét megfelelő módon szigetelni kell a nedvesség és a csapadék ellen. A magastetőkön alkalmazott nagyelemes, pikkelyszerű tetőhéjazatok nem sorolhatók sem a vízhatlan, sem a fokozottan vízzáró fedések csoportjába, mivel alapfeladatuk csak vízzárás. Ennek betöltéséhez is feltétlenül biztosítani kell, hogy a tető hajlásszöge elérje vagy meg is haladja a különböző fedési anyagokra előírt alsó határértéket.
Ebben az esetben a fedés hézagain – szokványos körülmények között – nem juthat be a csapadék a télikertbe, beépített teraszra csapóeső vagy hófúvás alkalmával.
A megfelelően szellőztetett padlásterekbe bejutó nedvesség gyakorlatilag nem okoz károkat, mert a hagyományos födémszerkezeteket csak jelentéktelen mértékben nedvesíti át, és a nedvesség is hamarosan elpárolog a légtér szellőzésének következtében.
Beépített tetőtér vagy télikert közvetlen tetején az átjutó csapadékmennyiség elvezetésére alátéthéjazatot kell építeni a tetőfedés alá, és a bejutott nedvességet csővezetékkel vagy az ereszcsatornán át el kell vezetni.
A télikert biztonsági vízszigetelése az egyes héjazati elemek meghibásodása esetén is védelmet nyújt beázás ellen.
A bejutott nedvesség párolgásának fokozására a biztonsági vízszigetelés és a tetőhéjalás között célszerű légrést hagyni, és ezt a külső levegővel átszellőztetni, mégpedig egyidejű beépítés esetén oly módon, hogy a szarufákon fekvő alátétfóliára a szarufa vonalában távtartó léceket helyezünk, és ezáltal az alátétfólia és a héjalás között megfelelő távolságot, légteret alakítunk ki.
